A világ összes tanulójának csupán egyharmada ülhetett vissza az iskolapadba

A diákok alig fele tér vissza az iskolapadba a világon a jelenlegi iskolakezdéskor - számolt be erről kedden az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

  • Eduline/MTI

Sok országban nagy a bizonytalanság az iskolák újranyitásával kapcsolatban a koronavírus-járvány miatt, van, ahol iskolákat zárnak be.

A világ 1,5 milliárd diákja közül mintegy 900 milliónak kezdődne meg az iskolai oktatás augusztus és október között. Az UNESCO szerint azonban ezzel szemben mindössze 433 millió diák fog tudni visszatérni az osztálytermekbe. Rajtuk kívül 128 millió olyan tanuló van, akinek az iskolaév már megkezdődött, így összesen 561 millió gyerek tud iskolába járni jelenleg, ami kicsivel több egyharmad, ha az összes diákot vesszük.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója úgy fogalmazott: globális oktatásügyi vészhelyzetről van szó. Nem is csoda, hiszen felmérések és kutatások bizonyítják, hogy komoly gondot jelenthet hosszútávon is az, ha a diákok nem térhetnek vissza az iskolákba.

Egy héttel elhalasztották az iskolakezdést Görögországban

Görögországban egy héttel, szeptember 7-ről 14-re halasztották az iskolakezdést. Níki Keraméosz görög oktatási és vallásügyi miniszter keddi indoklása szerint így akarják csökkenteni a nyaralásból nemrég hazaérkezők általi koronavírus-fertőzés esélyét.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.