Van olyan iskola, ahol a tanárok takarították augusztusban a tantermeket és az épületet - mondja el a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, az érdekképviselet tanévnyitó sajtótájékoztatóján. A PSZ Orbán Viktorhoz fordul a pedagógustársadalom problémái miatt.
Az idei tanév semmiképpen nem nevezhető hagyományosnak, és nem csak a járványhelyzet miatt változik a felállás. Ugyanis idén jön az új NAT, iskolaőrökkel bővül az iskolai személyzet és az első osztályosok megnövekedett számai miatt is (hiszen idén már minden hatodik életévét betöltött diáknak iskolában a helye). A tanároknak nem az a feladata, hogy takarítson. A minőségi oktatás megteremtése nagyon fontos és az államnak biztosítania kell a biztonságos tanévet.
A PSZ a miniszterelnökhöz fordul a bérfeszültség miatt. Kiemelték, miután a szakképzésben 30%-os béremelést kaptak az oktatók, a közoktatásban csak 10%-os szakmai pótlékra futotta. Bár az 500 ezer forintos egyszeri juttatás jelen van, ennek speciális szabályai vannak - a felzárkóztatást végző, hátrányos helyzetű iskolák tanárai kaphatják meg. A PSZ elnöke szerint a felzárkóztatásra azonban nem csak a hátrányos helyzetű iskolákban van szükség, ezt szinte minden intézményben végzik. Arra kérik a kormányt, találjanak megoldást a bérfeszültségre és a tanárok túlterhelésére.
A szakszervezet szerint van olyan iskola, ahol a diákok takarítják majd a termeket - mondta el Gosztonyi Gábor alelnök. Arról is beszélt, hogy a megnövekedett elsősszámok miatt jelenleg van olyan iskola, ahol nincs tanterme az osztályoknak. Az átlagos osztálylétszám pedig - első osztályban, ahol amúgy is nehéz a diákokat koordinálni - 30-35 főre emelkedett. Az alelnök elmondta azt is, hogy a mai nap folyamán öt konföderáció összefogásában azt kérik majd, hogy a gyerekekkel otthon maradó szülők távolléti díjat kaphassanak.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke beszélt a szakképzésben kialakult bérkülönbségekről és arról, mekkora problémát jelent a pedagógushiány, és az, hogy az idei felvételiben sem jelentkeztek sokan a tanári képzésekre. Cél, hogy a diplomás átlagkereset emelkedjen.
Új alaptanterv, iskolaőrök és járványügyi protokoll - így indul az idei tanév
Ma kezdődik a 2020/2021-es tanév és bár hagyományos formában indul, lehet, hogy nem abban ér majd véget. Azonban egy valami már most biztos: ez a tanév merőben más lesz, mint amit eddig megszokhattunk. Ugyanis nem csak a járvnyhelyzet befolyásolja a tanév menetét, hanem a rengeteg változás, szabálymódosítás is, ami 2020.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
