"A júliustól megígért 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlék nem béremelés"

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezte a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács (KÖÉT) ülésének összehívását még a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat parlamenti elfogadása előtt.

  • Eduline

A PSZ azért szorgalmazta a KÖÉT ülését, mert évek óta követeli az oktatásban dolgozók bérének érdemi emelését, de mint kiderült: az elfogadásra váró, 2021-es állami költségvetési javaslat sem tartalmazza - külön soron - ennek fedezetét. Lesz némi mozgástér, de ez a PSZ számára nem garancia az érdemi béremelésre - írják közleményükben.

Az oktatási szakszervezet vezetői arra keresték a választ az ülésen, hogy a kormány által hangoztatott, 80 milliárdos oktatásra fordítható (jövő évi) többlet mit tartalmaz.

A PSZ szerint ugyanis az nem elegendő a szakképzésben dolgozók átlagosan 30 százalékos béremelésére, a pedagógusoknak szintén idén júliustól megígért 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékára, továbbá az intézményvezetők és helyetteseik pótlékaira.

A júliustól megígért 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékot nem is tekintik béremelésnek

-emelték ki. Hozzátették: az érdemi béremelést az jelentené, ha a pedagógusok fizetését a folyamatosan növekvő minimálbérhez igazítanák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.