A járvány miatt vetették fel újra - ősztől jöhet a 9 órai iskolakezdés?

Csúsztatott, 9 órai iskolakezdést javasol a főváros a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezés részeként - közölte a Főpolgármesteri Hivatal.

  • MTI

A reggel 7 és 8 óra közötti budapesti tömegközlekedésen utazók egyharmada diák, főként középiskolás és felsőoktatásban tanuló - írják. Ezért annak érdekében, hogy "ősztől se alakulhasson ki zsúfoltság a közösségi közlekedésben, a BKK és a budapesti városvezetés azt javasolja az oktatási intézményeknek, hogy csúsztassák el a reggeli kezdést 9 órára." A lépcsőzetes kezdéssel 20 százalékkal lehetne csökkenteni az utasszámot a járműveken - tették hozzá.

A közlemény szerint erről egyeztetett hétfőn a városvezetés és a BKK, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, tíz budapesti tankerület, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, a Budapesten oktatási intézményeket fenntartó egyházak, a felsőoktatási intézmények, a szakképzési centrumok, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete képviselőivel. Az ötlet gyakorlatba való átültetésről további egyeztetésekre hívják az intézményvezetőket.

A főváros és a BKK most azon dolgozik, hogy "helyreállítsák a bizalmat a közösségi közlekedéssel kapcsolatban és minimalizálják a fertőzésveszélyt. Ennek egyik feltétele a távolságtartás lehetővé tétele, a zsúfoltság elkerülése."

Illetve a munkáltatókkal hasonló fórumot szerveznek, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a termelést ez nem befolyásolja, szintén lehetséges legyen a csúsztatott munkakezdés - olvasható a közleményben.

21. századi modernitás az új tankönyvekben?

Bár a nyári szünet elindult és mindenki élvezi, hogy véget ért a tanítás, mégis sokakat foglalkoztat, hogy milyenek lesznek az új tankönyvek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.