Teljesen magukra maradtak a tanárok a távoktatás alatt?

A tanév végével több szakszervezet és oktatási csoport készített felmérést az elmúlt 3 hónap tapasztalatairól. A legtöbbjüknek az jött ki, hogy a digitális oktatás megszervezésében a tanárok magukra maradtak.

  • Eduline

Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője tegnap összegezte a tanévet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) székházában tartott tanévértékelőn. Szerint a legtöbb iskolában nem történt más az elmúlt három hónapban, mint a hagyományos, tantermi oktatás áthelyezése a virtuális térbe. A CKP felmérése szerint a tanároknak kevesebb mint harmada használt olyan online platformokat, amelyeken kreatívabban kellett megoldani az oktatást - írja a Népszava.

Ercse Kriszta szerint a tanároknak jobban oda kellett volna figyelniük a diákok egyéni élethelyzetére, szellemi, lelki támogatására is, de Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint egy tanárnak nincs lehetősége arra, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben minden szakmai és szociális problémát egymaga megoldjon.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is készített felmérést, melyet országosan végül 1011 fő töltötte ki. A válaszadók 44,5%-a az alapoktatásban (általános iskolában vagy alapfokú művészeti intézményben), 44,7% középiskolában (szakiskola, szakközépiskola, szakgimnázium, gimnázium) dolgozik. Az óvodákból (2,6%), gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekből (2,5%) és pedagógiai szakszolgálatoktól (2,3%) töltötték ki.

A felmérés szerint a digitális munkarend bevezetésével a válaszadók túlnyomó többségének (78,1%-nek), többet kellett dolgoznia, mint egyébként. Illetve a jelentős részük (46,2%) stresszesnek jellemezte ezt az időszakot.

A felmérés szerint a tanárok közel fele (42,9%-a) kénytelen volt saját pénzéből beruházni annak érdekében, hogy el tudja végezni a megváltozott feladatait. A legtöbben (68,2%) kiegészítőket, azaz webkamerát, fej- és fülhallgatókat és egyéb perifériákat vásároltak, sokan kényszerültek internet- (37,1%) vagy telefonelőfizetést (14,7%) vásárolni, vagy a meglévőt bővíteni. A válaszadók átlagosan 51 524 forintot költöttek saját zsebből a digitális munkarend megvalósítására - írja a PDSZ közleményében. Ezen felül a szakszervezet elemzése szerint a tanárok segítséget sem kaptak, még akkor sem igazán, ha konkrétan az iskolától kérték.

A kirajzolódó képből leginkább az derül ki, hogy – irányítás és tervezés híján – leginkább „karanténoktatásnak” lehet nevezni, ami országosan történt, mintsem valódi, központilag tervezett és irányított, vagy legalább elősegített műveletnek - írják a felmérés elemzésében.  A gyorsjelentés közlése után a felmérés adatait tovább elemzik és – terveink szerint – rövidesen újabb összegzésekkel jelentkeznek - említik meg közleményükben.

Támogatási alapot hoztak létre a brit iskolák távoktatásban lemaradt diákjainak

Nagyjából 1 milliárd fontnyi támogatási alapot hoztak létre a koronavírus miatt lemaradt tanulók felzárkóztatására. A program a tervek szerint a következő tanévben indul.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.