Ők kapták meg a "Magyarország jó tanulója, jó sportolója" címet

Ismét közzétette az aktuális névsort az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Mutatjuk a Magyarország jó tanulója, jó sportolója 2019-es pályázatának díjazottjait.

  • Eduline
A „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” címet azok a diákok és hallgatók nyerhetik el, akik az előző tanévben kimagasló tanulmányi és sportteljesítményt nyújtottak. A teljes listákat itt nézhetitek meg.

Két kategóriában – 5-8. évfolyamosoknak és 9-13. évfolyamosoknak – lehetett pályázni.

Az elismerést olyan diákok kaphatják meg, akik - korcsoporttól függően – a 2018/2019-es tanévben 4,8-as, 4,7-es átlagot értek el, emellett sportáguk országos bajnokságán, diákolimpiáján vagy nemzetközi versenyén a legjobb hatban végeztek.

A távoktatás maradt, de kinyitottak az iskolák: nektek mi hiányzik legjobban a suliból?

A héten - bár nem a hagyományos formában - kinyitnak az iskolák, és ha minden jól megy szeptemberben már csak emlék lesz a távoktatás. Hamarosan az idei tanév is véget ér, úgyhogy most titeket kérdezünk a tavaszi időszakról. Mondjátok el, nektek mi hiányzik vagy hiányzott a legjobban az elmúlt három hónapban?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.