A pedagógusok fokozott védelme áll abban a törvény módosítására vonatkozó javaslatban, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyújtott be az Országgyűléshez.
A törvénymódosítás célja a pedagógusbántalmazás megszűntetése. A tervezett jogszabály garantálja, hogy a tanárok biztonságos környezetben, nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat, ezért megteremti annak a lehetőségét, hogy szükség esetén a rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv bevonható legyen a tanárok, pedagógusok védelme érdekében.
A törvénymódosítás tartalmazza a 2020 szeptemberétől valamennyi tanuló számára teljesen ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges jogszabály módosításokat, valamint kibővíti az alapfokú művészetoktatásra ingyenesen jogosult sajátos nevelési igényű tanulók körét. A nemzetiségi önkormányzatok kérésére a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményrendszer egy új intézménytípussal egészül ki, a kiegészítő nemzetiségi óvodával.
A pedagógusok végzettségi követelményei nem változnak, de az erre vonatkozó rendelkezések a jövőben nem a törvényben, hanem kormányrendeletben kapnak majd helyet, a pedagógusképzés fejlődése miatt ugyanis a hatályba lépése óta eltelt 8 évben 7 alkalommal kellett emiatt módosítani a nemzeti köznevelésről szóló törvény mellékletét, a jövőben a technikai módosításokat elegendő lesz kormányrendeletben átvezetni. A most benyújtott javaslat rendezi a köznevelés és a szakképzés szétválása kapcsán még fennmaradt egyes részletkérdéseket, így például a művészeti szakgimnáziumok működését.
Újraindult az élet a vidéki óvodákban - átmeneti házirend és fotók az első napról
A koronavírus-járvány miatt bezárt óvodák vidéken május 25-től, Budapesten június 2-tól fogadják ismét a gyerekeket. A kényszerszünet utáni első nap képei közül válogattunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
