Mit tehettek, ha nem vettek fel a kiszemelt középiskolába?

Mi történik, ha nem oda vettek fel, ahova szerettétek volna a középiskolai felvételin? Utánajártunk a fellebbezés lehetőségeinek.

  • Eduline

Április 30-ig minden diák megtudta, melyik iskolába vették fel a középiskolai felvételin. Ha az eredmény nem úgy alakult, ahogy szerettétek volna, jó ha tudjátok, a középiskolai felvételin is van lehetőség fellebbezésre (a szabályzat szerint fogalmazva jogorvoslati eljárásra). Ezt a kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyik döntésével nem értetek egyet.

A kérelmeket június 1-ig kell, hogy elbírálják. A felvételi tájékoztató szerint ha a jelentkező tanköteles, a döntésről értesíteni kell azt az iskolát, amivel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll.

A 8 évfolyamos és a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezésnél ezt csak akkor kell megtenni, ha a jogorvoslatot követően a diákot az adott iskolába sikeresen felvették - fogalmaznak.

Több mint 97 ezer diákot vettek fel idén valamilyen középiskolába - itt vannak a friss adatok

A jelentkezők több mint 96 százalékát felvették valamely középfokú iskolába az idei általános felvételi eljárás során - közölte az Oktatási Hivatal (OH) csütörtökön az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.