Hogyan alakul ki a végleges felvételi jegyzék az idei középiskolai felvételin?

Már csak pár hét és minden felvételiző megtudja, hogy melyik iskolába vették fel. De hogyan alakul ki a végeredmény, az egyeztett felvételi jegyzék? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Hogyan alakul ki a végeredmény, az egyeztett felvételi jegyzék?

Először az Oktatási Hivatal az igazgatók által - tanulmányi területenként - felvehető tanulói létszámnak megfelelően (és a módosító kérelmeket is figyelembe véve) megállapítják, hogy melyik iskola kinek a jelentkezését fogadta el.  Ezt követően az intézményi listák alapján az Oktatási Hivatal egy erre a célra kifejlesztett szoftver segítségével állapítja meg, hogy a tanuló hová nyert felvételt (egyeztetett felvételi jegyzék) - írja az Oktatási Hivatal.

Ha ugyanannak a jelentkezőnek több felvételi kérelmét is elfogadták, a szoftver a tanulót az általa meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyezi el, amelyen az iskola jelezte, hogy felvenné, és egyben belefér a felvehető létszámba. Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyek a tanuló által megadott sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a tanuló jelentkezését.

A középfokú iskolák április 23-ig kapják meg az Oktatási Hivataltól az egyeztetett felvételi jegyzéket, ez alapján értesítik a diákokat a felvételről vagy az elutasítástól. Az OH külön felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki április 23-a előtt kapna értesítést a felvételéről, az érvénytelen.

A diákok április 30-ig minden – a jelentkezési lapon megjelölt – középfokú iskolától értesítést kapnak a felvételi döntésről.

Idén nem kötelező személyesen beiratkozni az általános iskolába

Hétfőn megkezdődött az általános iskolai beiratkozás, a koronavírus-járvány miatt azonban másként zajlik, mint korábban: minden intézhető online, és a lakóhely szerinti körzetes iskola mindenkit automatikusan felvesz, aki nem jelzi, hogy másik intézményt választott - közölte a Klebelsberg Központ a Magyar Nemzettel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.