Hétfőn megkezdődött az általános iskolai beiratkozás, a koronavírus-járvány miatt azonban másként zajlik, mint korábban: minden intézhető online, és a lakóhely szerinti körzetes iskola mindenkit automatikusan felvesz, aki nem jelzi, hogy másik intézményt választott - közölte a Klebelsberg Központ a Magyar Nemzettel.
A szerdai lapszámban kiemelték: május közepéig eldől, hogy ki hol kezdheti az első osztályt. Országosan 80-100 ezer családban válik iskolássá gyermek. A járványügyi helyzet miatt idén le kell mondani a személyes intézménylátogatásról, a megismerkedésről a leendő tanítókkal.
Az Oktatási Hivatal március 1-jéig már értesítette a kötelező felvételt biztosító iskolák fenntartóit, és elérhetővé tette számukra a szeptembertől tankötelessé váló gyermekek adatait. A Klebelsberg Központ arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy a körülményekre tekintettel elég lesz a tanév első napján bemutatni a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumokat. Ha a szülők úgy döntenek, akkor feltölthetik az iratokat online, a KRÉTA rendszerbe. A felületet itt tudjátok elérni.
Amennyiben egy család nem tudja elektronikus úton megoldani a beiratkozást, az általános iskolák lehetőséget biztosítanak a személyes ügyintézésre, figyelembe véve a járványügyi előírásokat. A beiratkozás kétlépcsős. Az április 24-ével záruló első szakaszban a körzettel nem rendelkező iskolákba lehet jelentkezni, ezek jellemzően alapítványi, magán- és egyházi fenntartásúak.
A második lépcsőben, április 28-ától május 5-éig minden olyan gyermek automatikusan bekerül a lakóhelye szerinti körzetes általános iskolába, akit az első szakaszban nem vettek fel. Ebben az időszakban kell jelezni, ha valaki olyan intézményt választott, amelynek egyébként van körzete, de lakóhelye szerint a gyermek nem oda tartozik - olvasható a Magyar Nemzetben.
Milyen dokumentumok kellenek az általános iskolai beiratkozáshoz?
Az idei általános iskolai beiratkozás április 6-24. között zajlik majd a nem körzetes iskolákban, április 28-áig pedig - hivatalból - a körzetes iskolákba való beíratás is megtörténik. De milyen dokumentumokat és nyilatkozatokat kérhetnek az iskolák? Itt a lista.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
