Milyen oldalakat, appokat használnak a tanárok? Friss felmérés

Közel ezren töltötték ki eddig a DiO-t, azaz a Digitális Oktatási tapasztalatokat összegző felmérést. Az adatokból kiderül, a legtöbb tanár Facebook-ot használja az oktatáshoz és a kapcsolattartásra, de népszerű a KRÉTA és az e-mailes tanítás is - itt vannak a friss adatok.

  • Eduline

Bár nagyon gyorsan kellett a tanároknak átállni a távoktatásra, a legtöbb iskolában már beállt a rendszer. Az iskolák első körben a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb megoldást választották. A Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Intézete összegezte a pedagógusok tapasztalatait a távoktatással kapcsolatosan.

Egy folyamatosan frissülő, dinamikus adatokkal dolgozó infografikát tettek nyilvánossá, ahol mindenki láthatja az eredményeket:

Loading...

Loading...

A jelenlegi adatokból kiderül, hogy a diákok 80%-át be tudják vonni az oktatásba. A legnépszerűbb megoldás a Facebook és a Messenger csoport, ezt követi az e-KRÉTA, az e-mailben küldött feladatok és a YouTube videók, valamint a Google Classroom.

A részletes diagrammokból kiderül, a kapcsolattartásra, motiválásra és a csoportmunkára a kitöltők szerint a legjobb megolás a Facebook. A Google Classroom pedig a legjobban szabályozható felület a tanulás, mentorálás terén és itt lehet a legegyszerűbben irányítani is a tanulást.

Ha szeretnétek megosztani a tapasztalataitokat, itt kitölthetitek a kérdőívet.

Országos felmérést indított a távoktatásról a Független Diákparlament

A távoktatás eddigi tapasztalatainak megismerése érdekében indított országot felmérést a Független Diákparlament.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.