Több középiskolás olvasónk is arról számolt be, nincsenek online óráik az új rendszerben, cserébe viszont annál több leadott tananyaggal állnak szemben, amivel egyedül - idő szűkében - kell megbirkózniuk.
Online óráink nincsenek, legalább ezzel nem húzzák az időt
- írta egy végzős középiskolás diák levelében. Azonban kiderült, ezzel egyáltalán nem szabadult fel több ideje. "Úgy hittem, jó lesz ez a rendszer, mivel ki tudom építeni a saját tanulási módszerem egy-egy tantárgyra. Mi most konkrétan házi áradatot kapunk - ez a 12. év végén egyenlő az időpazarlással. Olyen házikat kapunk, mint például: vázlat lemásolása füzetbe, ppt-készítés, stb. A vázlat lemásolás minimum másfél órát vesz el tárgyanként, mivel annyi anyagot küldenek. Egy teljes nap kéne ahhoz, hogy a házi, plusz érettségi gyakorlás működjön.
Egy másik diák is hasonló tananyagmennyiségről számolt be: vannak tanárok, akik olyan házikat adnak arra hivatkozva, hogy most úgyis van időnk, ami több órát is igénybe vesz - fogalmazott a tanuló.
Online órám csak matematikából van
- ezt már egy harmadik, szintén érettségire készülő diák írta nekünk. Hozzátette, hogy matekból is csak azért van online órájuk, mivel emelteznek belőle, és a szóbeli tételeket veszik át. Mindez viszont azzal is jár, hogy szerinte sok tanár csak úgymond odaadja a diákoknak a tananyagot, hogy "hajrá, jöjj rá, hogy kell". Volt, hogy két órán keresztül korrepetálást tartottam a barátaimnak emiatt - tette hozzá.
Hármunknak nem volt egy hét alatt 2 olyan órája, amikor a tanárral bármilyen aktív beszélgetés kialakulhatott volna
- írta egy olvasónk, aki másik két, nála fiatalabb testvérével tanul az új rendszerben. Ebből következik, hogy anyukánk és én próbáljuk őket tanítani több-kevesebb sikerrel - tette hozzá, majd azt is elmondta: az egész rendszerszerűség felbomlott. Van, hogy nem kapunk feladatot egész napra, van, hogy kapunk annyit, hogy napokig kell vele foglalkozni. És ha nem érti a diák, akkor így járt, vagy esetleg segíthet magán, ha tud, az internet segítségével.
„Nem gondolnám, hogy az extra terhelés és feladat hasznos lenne ebben a helyzetben" - tanárok a digitális oktatásról
Milyennek tartják eddig a digitális oktatást? Mennyire volt nehéz az új rendszerhez alkalmazkodni, és mennyi feladatot kapnak a gyerekek? A rengeteg diák és szülő véleménye után a tanárok is beszámoltak nekünk eddigi tapasztalataikról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
