Távoktatás: valójában nincsenek órák, csak leadott tananyag?

Több középiskolás olvasónk is arról számolt be, nincsenek online óráik az új rendszerben, cserébe viszont annál több leadott tananyaggal állnak szemben, amivel egyedül - idő szűkében - kell megbirkózniuk.

  • Eduline

Online óráink nincsenek, legalább ezzel nem húzzák az időt

- írta egy végzős középiskolás diák levelében. Azonban kiderült, ezzel egyáltalán nem szabadult fel több ideje. "Úgy hittem, jó lesz ez a rendszer, mivel ki tudom építeni a saját tanulási módszerem egy-egy tantárgyra. Mi most konkrétan házi áradatot kapunk - ez a 12. év végén egyenlő az időpazarlással. Olyen házikat kapunk, mint például: vázlat lemásolása füzetbe, ppt-készítés, stb. A vázlat lemásolás minimum másfél órát vesz el tárgyanként, mivel annyi anyagot küldenek. Egy teljes nap kéne ahhoz, hogy a házi, plusz érettségi gyakorlás működjön.

Egy másik diák is hasonló tananyagmennyiségről számolt be: vannak tanárok, akik olyan házikat adnak arra hivatkozva, hogy most úgyis van időnk, ami több órát is igénybe vesz - fogalmazott a tanuló.

Online órám csak matematikából van

- ezt már egy harmadik, szintén érettségire készülő diák írta nekünk. Hozzátette, hogy matekból is csak azért van online órájuk, mivel emelteznek belőle, és a szóbeli tételeket veszik át. Mindez viszont azzal is jár, hogy szerinte sok tanár csak úgymond odaadja a diákoknak a tananyagot, hogy "hajrá, jöjj rá, hogy kell". Volt, hogy két órán keresztül korrepetálást tartottam a barátaimnak emiatt - tette hozzá.

Hármunknak nem volt egy hét alatt 2 olyan órája, amikor a tanárral bármilyen aktív beszélgetés kialakulhatott volna

- írta egy olvasónk, aki másik két, nála fiatalabb testvérével tanul az új rendszerben. Ebből következik, hogy anyukánk és én próbáljuk őket tanítani több-kevesebb sikerrel - tette hozzá, majd azt is elmondta: az egész rendszerszerűség felbomlott. Van, hogy nem kapunk feladatot egész napra, van, hogy kapunk annyit, hogy napokig kell vele foglalkozni. És ha nem érti a diák, akkor így járt, vagy esetleg segíthet magán, ha tud, az internet segítségével.

„Nem gondolnám, hogy az extra terhelés és feladat hasznos lenne ebben a helyzetben" - tanárok a digitális oktatásról

Milyennek tartják eddig a digitális oktatást? Mennyire volt nehéz az új rendszerhez alkalmazkodni, és mennyi feladatot kapnak a gyerekek? A rengeteg diák és szülő véleménye után a tanárok is beszámoltak nekünk eddigi tapasztalataikról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.