Az átállás egyik pillanatról a másikra történt, így az iskoláknak egyszerre kell kitalálniuk, megvalósítaniuk, ellenőrizniük és továbbfejleszteniük a jelenlegi megoldásokat. A Nemzeti Pedagógus Kar több pontban foglalta össze javaslatait, észrevételeit a helyzettel kapcsolatban.
Ez minden iskolában dolgozó tanárok számára – még azok számára is, akik jártasak a digitális eszközök használatában és a digitális oktatási módszerek alkalmazásában – komoly pluszfeladatot ró - írja a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) közleményében. Ezért megkérik a tanárokat, ahhoz, hogy ezt a nehéz időszakot eredményesen átvészelhessék, ki-ki vegye fontolóra az alábbi tanácsokat.
A tanulók életkörülményei, a családok eszközellátottsága, a lakóhelyek internet-lefedettsége nem egyforma. Az iskola, az oktatók nem várhatja el, hogy mindenki minden eszközzel rendelkezzen, neki kell alkalmazkodnia - írják. Az online jelenlétnek az eszközökön kívül is költsége van, ezért az iskola, a tanárok nem várhat el egész napos, folyamatos online jelenlétet a tanulóktól. Különös tekintettel arra, ha egy családban több iskolás is van, figyelni kell arra: lehet, hogy nem tudják a család eszközeit egyszerre használni.
A diákok esetlenként 10-12 órát is az iskolában töltenek, ami nem biztos, hogy jó, de egészen biztos, hogy ártalmas, ha valaki (akár felnőtt is) 10-12 órát tölt a számítógép előtt. Egyik iskola, tanár sem gondolhatja úgy, hogy az órarendi órákat egy az egyben online tartja meg - emeli ki az NPK. Hangsúlyozzák, bár sokan használják a Kréta rendszer „házi feladat” funkcióját, nem szabad elfeledkezni arról, hogy nem házi feladatot kell küldeni, hanem a tanítási órákat feladatok küldésével kell pótolni. Hozzáteszik, ha alkalmaz is az iskola élő online jelenléttel használt eszközt, nem szabad az ismeretátadást egyedül erre koncentrálni.
Nálunk is több diák, szülő jelezte, iskolán belül sincs egységes elképzelés. Erre a pedagógus kar is kitért, azt írják: bár sok kiváló eszközből válogathatnak, lehetőség szerint ne használjon az iskola többféle online platformot, arra kell törekedni, hogy az intézmény e tekintetben egységes legyen. Szerintük figyelembe kell venni, hogy a közösségi oldalak a magánszféra részét képezik, ezért oktatási célra nem ajánlatos használni ezeket.
A szervezéshez tartozik a napirend is, azt kérik a tanároktól, segítsenek a napirenddel. Az órarend nem feltétlenül tartható, nem is feltétlenül tartandó, de ne küldjenek ötletszerűen bármikor újabb és újabb feladatokat. Arra is kitérnek, senki nem alapozhatja arra a kijelölt feladatokat, hogy majd a szülő segít megoldani. Ha feltétlenül szükség van a szülő segítségére, figyelembe kell venni azt is, hogy a szülő nem tanár.
Állást foglalnak abban is, hogy több szabad ideje lett-e a tanároknak az átállás miatt. "Ahogy a tanároknak sincs több szabadideje amiatt, hogy digitális oktatásra álltunk át, ugyanígy a tanulónak sincs" - írják. Ezért nem szabad elhalmozni őket feladatokkal.
A számonkérésben is szakítani kell azzal, hogy a tanár feladja, a tanuló megtanulja, a tanár kikérdezi a tananyagot. Olyan feladatokat, munkákat kell értékelni, amelyek a tananyag megértését, illetve gyakorlati hasznosítását bizonyítják. Hasonlóan vélekedik erről Csépe Valéria is, aki szerint is el kéne engedni a hagyományos számonkéréseket. Ugyanis vannak olyan módszerek bőven, amelyekkel lehet ellenőrizni és értékelni egy ember munkáját például egy munkahelyen. Az értékelésnek sokféle módja van, s ezt a lehetőségek, beleértve az eszközöket is, egyaránt meghatározzák. Kiemelte, a pedagógusok többségének megvan ez a tudása.
Szerintük fontos, hogy az otthon dolgozó tanár se feledkezzen meg arról, hogy munkáját egy nevelőtestület tagjaként végzi - segíteni kell egymásnak. Ezzel szemben hangsúlyozzák, senkinek sem kell napi 24 órában tanárnak lennie.
"Mi lenne, ha kiűznénk a szótárunkból a számonkérés kifejezést?"
Az új Nemzeti alaptanterv munkálatait elindító Csépe Valéria professzor régóta nem adott interjút. Most úgy látta, a koronavírus járvány miatt kényszerből bevezetett "digitális tanrend" kapcsán érdemes megszólalnia.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
