24 pontban fogalmazott meg tanácsokat a tanároknak Nemzeti Pedagógus Kar

Ez minden iskolában dolgozó tanárok számára – még azok számára is, akik jártasak a digitális eszközök használatában és a digitális oktatási módszerek alkalmazásában – komoly pluszfeladatot ró - írja a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) közleményében. Ezért megkérik a tanárokat, ahhoz, hogy ezt a nehéz időszakot eredményesen átvészelhessék, ki-ki vegye fontolóra az alábbi tanácsokat. 

A tanulók életkörülményei, a családok eszközellátottsága, a lakóhelyek internet-lefedettsége nem egyforma. Az iskola, az oktatók nem várhatja el, hogy mindenki minden eszközzel rendelkezzen, neki kell alkalmazkodnia - írják. Az online jelenlétnek az eszközökön kívül is költsége van, ezért az iskola, a tanárok nem várhat el egész napos, folyamatos online jelenlétet a tanulóktól. Különös tekintettel arra, ha egy családban több iskolás is van, figyelni kell arra: lehet, hogy nem tudják a család eszközeit egyszerre használni.

A diákok esetlenként 10-12 órát is az iskolában töltenek, ami nem biztos, hogy jó, de egészen biztos, hogy ártalmas, ha valaki (akár felnőtt is) 10-12 órát tölt a számítógép előtt. Egyik iskola, tanár sem gondolhatja úgy, hogy az órarendi órákat egy az egyben online tartja meg - emeli ki az NPK. Hangsúlyozzák, bár sokan használják a Kréta rendszer „házi feladat” funkcióját, nem szabad elfeledkezni arról, hogy nem házi feladatot kell küldeni, hanem a tanítási órákat feladatok küldésével kell pótolni. Hozzáteszik, ha alkalmaz is az iskola élő online jelenléttel használt eszközt, nem szabad az ismeretátadást egyedül erre koncentrálni.

Nálunk is több diák, szülő jelezte, iskolán belül sincs egységes elképzelés. Erre a pedagógus kar is kitért, azt írják: bár sok kiváló eszközből válogathatnak, lehetőség szerint ne használjon az iskola többféle online platformot, arra kell törekedni, hogy az intézmény e tekintetben egységes legyen. Szerintük figyelembe kell venni, hogy a közösségi oldalak a magánszféra részét képezik, ezért oktatási célra nem ajánlatos használni ezeket.

A szervezéshez tartozik a napirend is, azt kérik a tanároktól, segítsenek a napirenddel. Az órarend nem feltétlenül tartható, nem is feltétlenül tartandó, de ne küldjenek ötletszerűen bármikor újabb és újabb feladatokat. Arra is kitérnek, senki nem alapozhatja arra a kijelölt feladatokat, hogy majd a szülő segít megoldani. Ha feltétlenül szükség van a szülő segítségére, figyelembe kell venni azt is, hogy a szülő nem tanár.

Állást foglalnak abban is, hogy több szabad ideje lett-e a tanároknak az átállás miatt. "Ahogy a tanároknak sincs több szabadideje amiatt, hogy digitális oktatásra álltunk át, ugyanígy a tanulónak sincs" - írják. Ezért nem szabad elhalmozni őket feladatokkal.

A számonkérésben is szakítani kell azzal, hogy a tanár feladja, a tanuló megtanulja, a tanár kikérdezi a tananyagot. Olyan feladatokat, munkákat kell értékelni, amelyek a tananyag megértését, illetve gyakorlati hasznosítását bizonyítják. Hasonlóan vélekedik erről Csépe Valéria is, aki szerint is el kéne engedni a hagyományos számonkéréseket. Ugyanis vannak olyan módszerek bőven, amelyekkel lehet ellenőrizni és értékelni egy ember munkáját például egy munkahelyen. Az értékelésnek sokféle módja van, s ezt a lehetőségek, beleértve az eszközöket is, egyaránt meghatározzák. Kiemelte, a pedagógusok többségének megvan ez a tudása.

Szerintük fontos, hogy az otthon dolgozó tanár se feledkezzen meg arról, hogy munkáját egy nevelőtestület tagjaként végzi - segíteni kell egymásnak. Ezzel szemben hangsúlyozzák, senkinek sem kell napi 24 órában tanárnak lennie.