Középiskolai felvételi: hogyan rangsorolnak azonos pontszám esetén?

Milyen szabályok vonatkoznak arra, ha két jelentkező azonos pontszám ér el? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal a beérkezett tanulói adatlapok alapján készíti el iskolánként a jelentkezők listáját, amelyet a elküld a középiskoláknak 2020. március 26-áig. Ezt követően 2020. április 30-áig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adtatok be.

De milyen szabályok vonatkoznak arra, ha két felvételizőnek azonos a pontszáma. Ilyenkor hogyan kell a tanulókat rangsorolni?

A hatályos rendelet szerint, a felvételi eljárásban az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül a rangsoroláskor előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye (vagy a tartózkodási helye) az iskola székhelyének településén található, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzet mibenlétét az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni - írja az Oktatási Hivatal.

A sorrenden még változtathattok. Még egy hétig, március 25-ig elektronikusan módosíthatók a középfokú felvételi jelentkezések- Idén az országos veszélyhelyzetre tekintettel a módosító adatlapok postázására most nincs szükség. Erről bővebben itt olvashattok.

A középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Oktatási Hivatal: március 25-ig módosíthatók a középiskolai felvételi jelentkezések

Még egy hétig, március 25-ig elektronikusan módosíthatók a középfokú felvételi jelentkezések - közölte az Oktatási Hivatal szerdán az MTI-vel.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.