Modellszimulációs kísérletek eredményeiből kiderült, hogy megérné bezárni az iskolákat a koronavírus-járvány csökkentése érdekében.
Egy francia tanulmányban azt vizsgálták, hogy az 1-2 hetes tanítási szünetek, illetve az átlagosan 12 napos vasúti sztrájkok hogyan befolyásolják az influenza, a gasztroenteritisz vírusok és a bárányhimlő előfordulását és gyakoriságát.
A kutatásból kiderült, hogy az iskolai szünetek az influenzaszerű megbetegedések előfordulását a gyerekek között nagyjából egyharmadával csökkentik a szünetet követő hetekben. A hatás meglehetősen tartós, még négy hét után is jelentkezik, amikor az iskola már újrakezdődött. A felnőttek körében is csökkennek az influenzaszerű megbetegedések 20-25 százalékkal, hiszen kevésbé kapják el a gyerekektől. Az idősek körében a csökkenés kisebb és lassabb, de az iskolai szünet kezdeti utáni harmadik hétre náluk is eléri a 20 százalékot – írja a Defacto blog a Bocconi Egyetem kutatására hivatkozva, amely az ország 27 évnyi járványügyi adatait elemezte.
A modellszimulációs kísérletek arra is rávilágítottak, hogy a kéthetes iskolabezárásokra december első felében lenne a legnagyobb szükség, így akár 12-14 százalékkal is csökkenhetne az adott évben megbetegedők száma.
Az elemzések alapján a tanulmány arra jutott, hogy az egyszerű influenza és gasztrovírusok terjedését nem érdemes iskolai vagy közlekedési korlátozásokkal fékezni. Viszont a szerző szerint a koronavírus esetében, mivel legalább egy nagyságrenddel halálosabb a szokásos influenzánál, már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.
Arról korábban már mi is írtunk, hogy szerdától március 22-ig felfüggesztik a tanítást valamennyi romániai óvodában és iskolában, hogy megelőzzék a koronavírus terjedését. Szintén iskolai szünetet rendeltek el Csehországban, és két hétre felfüggesztik az oktatási intézmények működését Madridban. De Olaszország után Iránban, majd egy szlovákiai városban is bezárták az iskolákat a koronavírus miatt. Azóta újabb országgal bővült a lista, már Görögországban is úgy döntöttek, hogy bezárnak két hétre az oktatási intézmények.
Nálunk még nem zárnak be is iskolák, de vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Erről itt írtunk korábban.
A Szent István Egyetemen már nem lehet Erasmus-programmal külföldre utazni
Lehet, hogy pórul járnak azok, akik most utaznának Erasmus-programra külföldre. A Szent István Egyetemnek már februárban voltak óvintézkedései a koronavírussal kapcsolatban, most azonban tovább szigorítottak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
