Az RTL Híradója számolt be a napokban arról, hogy a legnagyobb influenzaszezon, illetve koronavírus veszély ideje alatt milyen a kézmosási helyzet az iskolákban. Van, ahol semmi sincs.
Vannak olyan iskolák, ahol szappan, papírtörlő, vagy kézfertőtlenítő nem akad, de van, ahol a csapot sem lehet megnyitni - derül ki a riportból.
Ennek kapcsán Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője a Híradónak elmondta, sok ilyen jelzést kaptak, hogy nincsenek meg a feltételei a kézmosásnak. Arra is kitért, hogy sok iskolában a kérdést úgy oldják meg, hogy a szülőktől kérnek be tisztasági felszereléseket, ám szerinte elvárható lenne, hogy a tankerületek különösen most biztosítsanak ilyenek felszereléseket és kézfertőtlenítőt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint február elején minden intézményt levélben figyelmeztettek a takarítás, fertőtlenítőszerek, és a folyékony szappan használatának fontosságára. A minisztérium még azt is hozzátette az RTL Klubnak küldött válaszában, hogy "minden iskola rendelkezik az ehhez szükséges anyagi forrásokkal."
A PDSZ február végén a Facebook-oldalán egy felmérést kezdeményezett, hogy a tankerületekben milyen az iskolák ellátottsága ezen a téren.
Közleményben kéri a minisztérium, hogy az iskolák és egyetemek ne szervezzenek utazást Olaszországba
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium csütörtöki közleményében arra kérte a koronavírus miatt az egyetemeket és a szakképző iskolákat, hogy ne szervezzenek tanulmányutakat, kirándulásokat Olaszországba.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
