A magyarországi tanárhiányról már az Európai Bizottság is beszámolt, jelentésükben vázolták a legnagyobb problémákat - mint például a bérezést és az utánpótlás hiányát.
Az Európai Bizottság nemrég kiadott országjelentése aggasztónak írja le a magyarországi tanárhiányt. Ennek egyik okaként az alacsony pedagógusbéreket jelöli meg, ezt ábrával bizonyítja - szúrta ki a hvg.hu.
null
null
A tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A pedagógusok fizetését legutóbb 2013-ban korrigálták a nemzeti átlagbértől való eltérés megszüntetése érdekében. 2019-re a tanárok fizetésének a nemzeti átlagbérhez viszonyított szintje ismét a korrekció előtti szint közelébe csökkent - fogalmaztak.
Megjegyezték, hogy ráadásul egyre idősödik a pedagógusállomány: 2017-ben a tanárok 41 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt, és csak 6 százalékuk volt 30 év alatti. Így tehát a pályakezdő pedagógusok száma Magyarországon nem kompenzálja a nyugdíjba vonulók számát - írják, hozzátéve: emellett magas a lemorzsolódási arány a pedagógusi alapképzésben, és a végzetteknek is csak kevesebb mint fele kezdi meg a szakmát.
A hiány egyébként - mint írják - a hátrányos helyzetű területeken, a természettudományos tantárgyak és az idegen nyelvek esetében, valamint a szakoktatásban és -képzésben a legjelentősebb.
Ezzel kapcsolatban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere legutóbb azt mondta, júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban ez csak ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek kevés - bérfelzárkóztatáshoz pláne. A valódi fizetésemelés mellett a szakszervezet sztrájkbizottságában azt is követeli, a bértábla számítási alapja a minimálbér legyen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
