A magyarországi tanárhiányról már az Európai Bizottság is beszámolt, jelentésükben vázolták a legnagyobb problémákat - mint például a bérezést és az utánpótlás hiányát.
Az Európai Bizottság nemrég kiadott országjelentése aggasztónak írja le a magyarországi tanárhiányt. Ennek egyik okaként az alacsony pedagógusbéreket jelöli meg, ezt ábrával bizonyítja - szúrta ki a hvg.hu.
null
null
A tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A pedagógusok fizetését legutóbb 2013-ban korrigálták a nemzeti átlagbértől való eltérés megszüntetése érdekében. 2019-re a tanárok fizetésének a nemzeti átlagbérhez viszonyított szintje ismét a korrekció előtti szint közelébe csökkent - fogalmaztak.
Megjegyezték, hogy ráadásul egyre idősödik a pedagógusállomány: 2017-ben a tanárok 41 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt, és csak 6 százalékuk volt 30 év alatti. Így tehát a pályakezdő pedagógusok száma Magyarországon nem kompenzálja a nyugdíjba vonulók számát - írják, hozzátéve: emellett magas a lemorzsolódási arány a pedagógusi alapképzésben, és a végzetteknek is csak kevesebb mint fele kezdi meg a szakmát.
A hiány egyébként - mint írják - a hátrányos helyzetű területeken, a természettudományos tantárgyak és az idegen nyelvek esetében, valamint a szakoktatásban és -képzésben a legjelentősebb.
Ezzel kapcsolatban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere legutóbb azt mondta, júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban ez csak ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek kevés - bérfelzárkóztatáshoz pláne. A valódi fizetésemelés mellett a szakszervezet sztrájkbizottságában azt is követeli, a bértábla számítási alapja a minimálbér legyen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
