Reagált az Oktatási Hivatal: "minden szülő megismerheti a saját gyermekéről készült szakértői véleményt"

Rendben, fennakadások nélkül zajlik az iskolai felmentési kérelmek feldolgozása az Oktatási Hivatalnál: a kérelmek 72 százalékáról már döntés született, és ezek 90 százaléka támogató - közölte a hivatal hétfőn az MTI-vel.

  • Eduline/MTI

A hivatal valószínűleg arra reagálva adta ki közleményét, hogy ma reggel bejárta a sajtót a hír: még a szülők sem kaphatnak írásos tájékoztatást gyermekük iskolaérettségi vizsgálatának eredményéről.

Ez pedig több okból is érdekes lehet. Mint kiderült, tájékoztatást csak az ügyben eljáró hatóságok és a törvényben meghatározott szerv részére adhatnak. Aki megszegi a titoktartási kötelezettséget, azzal szemben „polgári jogi igény támasztható”.

Januártól csak az Oktatási Hivatal dönthet, az iskolahalasztást a szülőnek kell kérelmeznie, idén erre január 31-éig volt lehetőségük. Ha ők nem tudnak döntést hozni, kérhetik az érintett gyermek vizsgálatát az illetékes szakszolgálatnál. A hivatal döntése ellen pedig végül a szülő bírósági eljárás keretében fellebbezhet - ezért is furcsa, hogy a szülők nem ismerhetik meg a saját gyermekükről szóló írásos szakvéleményt, hiszen arra szükségük lehet az eljárásban.

Az hivatal legfrissebb tájékoztatása szerint mindösszesen 10 874 kérelem érkezett be, ezek 72 százalékáról (7828 kérelem) már született döntés, amelyek közül az Oktatási Hivatal 90 százalékban helyt adott a kérelemnek, 2814 ügyben pedig még szakértői véleményre vár. Az ügyek lezárására 60 nap áll rendelkezésre, így az iskolai beiratkozásokig minden eljárás befejeződik, a szülők kiértesítése pedig folyamatos - teszik hozzá.

Kitértek arra is, "megjelentekkel ellentétben minden szülő megismerheti a saját gyermekéről készült szakértői véleményt."

Nagy a hallgatás az iskolaérettségi vizsgálatok eredményeiről: senki sem mondhat semmit?

Még a szülők sem kaphatnak írásos tájékoztatást gyermekük iskolaérettségi vizsgálatának eredményéről - írja a Népszava.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.