Számos kritika jelent meg az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Most megszólalt Takaró Mihály, irodalomtörténész, a NAT egyik szerzője is, akinek tetszik az új NAT.
A pénteken megjelent és gyakorlatilag titokban, szakmai egyeztetés nélkül készített NAT szerzői közé 2018-ban bekerült Takaró Mihály szerdán az M1-en beszélt az alaptantervről.
Arról az irodalomtörténészről van szó, aki maga is részt vett a NAT kidolgozásában, azonban a közmédia csatornáján adott interjújában, ezt sem ő, sem a riporter nem említi – hívja fel a figyelmet a 444.hu egy fontos részletre.
A változásokról Takaró Mihály úgy vélekedik, hogy „az irodalom és a történelem tantárgy oktatását megújult ismeretek és egészen modern módszerek jellemzik.” Azt emelte ki, hogy a legfontosabb változás, hogy a 20. századi magyar irodalmat Kárpát-medencei irodalomként kezeli az új NAT. Érdekes, ezzel szemben megemlíteni a Magyartanárok Egyesületének véleményét, mely pont arra hívja fel a figyelmet, hogy az új Nemzeti alaptanterv egyáltalán nem modern.
Magyartanárok Egyesülete: ez "nem nemzeti és nem alaptanterv"
Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A hét végén megjelent Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban folyamatosan érkeznek a szakmai egyesületek észrevételei, véleményei.
Az irodalomtörténész szerint az alaptanterv próbál elfogulatlan maradni és kiegyensúlyozottan a tekinteni a régió 20. századi magyar irodalmára. „Ezért kerültek bele erdélyi vagy felvidéki írók munkái, amelyek 1948 után kimaradtak az irodalmi kánonból” - mondta. A módszertan megújításáról elmondta, a "frontális tanítás" után rá kell térni a kooperatív tanításra, vagyis a csoportos feladatmegoldásra.
Tiltakozó akciót indított a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a NAT ellen
A pénteken megjelent új Nemzeti alaptanterv ellen eddig több szakmai szervezet és szakember is felszólalt, most pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tiltakozó akciót indított facebookon.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
