Magyartanárok Egyesülete: ez "nem nemzeti és nem alaptanterv"

Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A hét végén megjelent Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban folyamatosan érkeznek a szakmai egyesületek észrevételei, véleményei.

  • Eduline

Ez a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert olyan anyagmennyiséget tartalmaz, amely az iskolába járó diákok nagy részét eleve kirekeszti a nemzetből, a szakközépiskolák (szakiskolák) diákjait eleve meg sem célozza. Nem alaptanterv, mert nem pusztán kereteket és alapelveket, műveltségterületenként követendő fejlesztési feladatokat tartalmaz, hanem részletekbe menően előírja a tananyagot. Az iskolatípusonként egyetlen kerettanterv számára csupán az óraszámbeosztást és az igen kevés megmaradó választási lehetőség teljes felszámolásának feladatát hagyja meg - írja az egyesület elnöke.

Az alaptanterv az irodalom tananyag egyetlen lehetséges rendezőelvének a kronológiát tekinti, csak deklarálja, hogy az általános iskolában időlegesen lehetséges más rendezőelv, de nem tesz lehetővé semmiféle más utat - írják. Ezzel a 7–8. osztályos diákokat végképp elidegeníti az irodalomtól, a 9–12. osztályosokat szintén. Nem ad teret semmiféle tanári kezdeményezésnek, önálló gondolatnak. Nem vesz tudomást a régiók, az iskolák és tanulócsoportok különbségeiről, mindenkit beszorít az országos egyentanterv kalodájába.

Az egyesület elnöke a hvg.hu-n megjelent cikkében továbbá azt írja a friss Nat-ról: nem az az elsődleges kérdés, hogy örüljünk-e Agatha Christie-nek, Tonke Dragtnak, George Orwellnek, Bohumil Hrabalnak, Herczeg Ferencnek vagy Wass Albertnek, hanem hogy ennyi anyag mellett marad-e bármi tere a korszerű irodalmi és kommunikációs nevelésnek, a gondolkodni és beszélni tanításnak (Babits), a bevezetőkben megfogalmazott szép elveknek, az „aktív tanulásnak”, a kompetenciafejlesztésnek, differenciálásnak, olvasóvá nevelésnek? Márpedig szemernyi sem marad.

Mi lesz a kötelezőkkel?

A kötelező olvasmányok egy része ügyesen el van bújtatva, ugyanis nem a Kötelező olvasmányok, hanem valamilyen más alcím (Alkotók, Portrék, Metszetek) alatt szerepel. A 2012-es tanterv csak választhatóként tartalmazta például Burns, Defoe, Dsida, Eliot, Fekete István, Heine, Nyirő József, Sütő András, Szabó Dezső, Szabó Magda vagy Wass Albert nevét. Most ők is mind kötelezők lettek - hívja fel a figyelmet.

Az új NAT szerint a „magyar irodalom tantárgy tananyaga olyan normatív értékeket közvetít, amelyek a társadalom döntő többségének értékvilágát tükrözik”. Ez a kijelentés figyelmen kívül hagyja, hogy a jó irodalom kísérletezik az értékekkel, gyakran inkább kérdéseket tesz fel, mintsem normatív értékeket közvetít. A döntő többség értékvilágát pedig meglehet, hogy a szórakoztató irodalom jobban tükrözi, mint a nagy világirodalmi és nemzeti klasszikusok.

Mindezek alapján leszögezzük, írja az egyesület közleményében: a most nyilvánosságra került kormányrendelet olyan súlyosan veszélyezteti a nemzet egységét, a nemzeti kultúrát, a magyar nyelv és irodalom szerves fejlődését, a diákok fejlődését, a tanári munka szakmaiságát, annyira mérgezi a közgondolkodást, hogy azonnal vissza kell vonni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

Hivatalosan is vége a kettős vezetésnek a szakképzésben: napokon belül kiírják a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatait

Elfogadták a szakképzési törvény módosítását, amely alapjaiban alakítja át a szakképzési centrumok vezetését. Év végén megszűnik a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása, 2027-től pedig már egy kézben összpontosul a centrumok szakmai és törvényes működésének irányítása. Az új főigazgatói posztokra hamarosan megjelennek a pályázatok.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.