A jelenlegi közoktatás egyik legveszélyesebb részére világított rá egy kutatás: a már az általános iskolában kialakult nagy különbségek tovább nőnek a középiskola első két évében a diákok között.
2012 és 2018 között a 30–34 éves magyar férfiak foglalkoztatási rátája 85 százalékról 92 százaléka nőtt, eközben a 15–29 éveseké 38-ról 53-ra. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői mégis arra figyelmeztettek az általunk is szoksor említett Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadványukban, hogy a fiatal korosztály iskolázottsági mutatói viszont romlottak az elmúlt években, ami középtávon már nagyobb bukást kódol magában - írja a Qubit a kiadvány pénteki bemutatóján elhangzottakkal kapcsolatban.
Az oldal tudósítása szerint Hermann Zoltán, a Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos főmunkatársa az Országos kompetenciamérés (OKM) adatain azt vizsgálta, hogyan hat a középfokú iskolatípus a tanulói teljesítményekre, és hatalmas különbségeket talált. Hétfokú skálán kifejezve a matematikából nyújtott teljesítmények a szakközépiskolások (korábbi szakiskolások) egynegyedénél kiugróan gyengék, azaz az 1-es vagy az alatti szintet érik el; 50 százalékuk legfeljebb a 2-es szintet éri el, négyötödük pedig legfeljebb a 3-ast. A gimnazisták 60 százaléka ezzel szemben legalább 5-ös szintig jut, további egyharmaduk pedig kifejezetten jó, 6-os vagy 7-es szinten állt a vizsgált évek kompetenciatesztjein.
Az érettségit is adó szakgimnáziumokban (a korábbi szakközépiskolákban) a diákok zöme közepes eredményt ért el. A szerző szerint „ezek a különbségek persze nem írhatók a középfokú oktatás számlájára: döntő részben az általános iskolában alakulnak ki, és a középiskolai felvételi szelekció hatásait tükrözik”.
Ezen felül Hermann Zoltán időbeli követéssel vizsgálta az eredményeket, és ebben már az is megmutatkozott, hogy a szakközépiskolába járó gyerekek szövegértésből tizedikben is hasonló pontszámot érnek el, mint nyolcadikban, matematikából pedig még romlik is az átlagos teljesítményük a középiskolai évek során. A szakgimnáziumokban és a gimnáziumokban viszont matekból és szövegértésből is javul a teljesítmény az évek múlásával. Az eredmények azt mutatják, hogy egy szakközépiskolás tanuló átlagos eredményei matematikából 50, szövegértésből pedig 60 ponttal maradnak el egy olyan szakgimnazistáétól, akivel általános iskolában még ugyanúgy teljesítettek. Utóbbiakhoz képest a gimnáziumba járók előnye 20-25 pontnyi - tudósított az oldal.
És ez mit jelnet? Az eredmények arra utalnak, hogy a már általános iskolában kialakult nagy különbségek tovább nőnek a középiskola első két évében a három iskolatípusban továbbtanuló diákok között.
Negatívan hat a későbbi karrierre, ha valaki már pályakezdőként munkanélküli
Ha egy pályakezdő fél évnél tovább nem talál megfelelő munkát, később még nehezebben boldogulhat a korai munkanélküliség miatt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
