A jelenlegi közoktatás egyik legveszélyesebb részére világított rá egy kutatás: a már az általános iskolában kialakult nagy különbségek tovább nőnek a középiskola első két évében a diákok között.
2012 és 2018 között a 30–34 éves magyar férfiak foglalkoztatási rátája 85 százalékról 92 százaléka nőtt, eközben a 15–29 éveseké 38-ról 53-ra. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői mégis arra figyelmeztettek az általunk is szoksor említett Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadványukban, hogy a fiatal korosztály iskolázottsági mutatói viszont romlottak az elmúlt években, ami középtávon már nagyobb bukást kódol magában - írja a Qubit a kiadvány pénteki bemutatóján elhangzottakkal kapcsolatban.
Az oldal tudósítása szerint Hermann Zoltán, a Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos főmunkatársa az Országos kompetenciamérés (OKM) adatain azt vizsgálta, hogyan hat a középfokú iskolatípus a tanulói teljesítményekre, és hatalmas különbségeket talált. Hétfokú skálán kifejezve a matematikából nyújtott teljesítmények a szakközépiskolások (korábbi szakiskolások) egynegyedénél kiugróan gyengék, azaz az 1-es vagy az alatti szintet érik el; 50 százalékuk legfeljebb a 2-es szintet éri el, négyötödük pedig legfeljebb a 3-ast. A gimnazisták 60 százaléka ezzel szemben legalább 5-ös szintig jut, további egyharmaduk pedig kifejezetten jó, 6-os vagy 7-es szinten állt a vizsgált évek kompetenciatesztjein.
Az érettségit is adó szakgimnáziumokban (a korábbi szakközépiskolákban) a diákok zöme közepes eredményt ért el. A szerző szerint „ezek a különbségek persze nem írhatók a középfokú oktatás számlájára: döntő részben az általános iskolában alakulnak ki, és a középiskolai felvételi szelekció hatásait tükrözik”.
Ezen felül Hermann Zoltán időbeli követéssel vizsgálta az eredményeket, és ebben már az is megmutatkozott, hogy a szakközépiskolába járó gyerekek szövegértésből tizedikben is hasonló pontszámot érnek el, mint nyolcadikban, matematikából pedig még romlik is az átlagos teljesítményük a középiskolai évek során. A szakgimnáziumokban és a gimnáziumokban viszont matekból és szövegértésből is javul a teljesítmény az évek múlásával. Az eredmények azt mutatják, hogy egy szakközépiskolás tanuló átlagos eredményei matematikából 50, szövegértésből pedig 60 ponttal maradnak el egy olyan szakgimnazistáétól, akivel általános iskolában még ugyanúgy teljesítettek. Utóbbiakhoz képest a gimnáziumba járók előnye 20-25 pontnyi - tudósított az oldal.
És ez mit jelnet? Az eredmények arra utalnak, hogy a már általános iskolában kialakult nagy különbségek tovább nőnek a középiskola első két évében a három iskolatípusban továbbtanuló diákok között.
Negatívan hat a későbbi karrierre, ha valaki már pályakezdőként munkanélküli
Ha egy pályakezdő fél évnél tovább nem talál megfelelő munkát, később még nehezebben boldogulhat a korai munkanélküliség miatt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
