A pótló központi írásbeli vizsgát ma 14 órától tartják. Ezen csak azok vehetnek részt, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak jelen lenni.
Január 18-án, szombaton 10 órától írták a központi írásbelit a középiskolába jelentkező diákok. A felvételizőknek egy magyar nyelvi és egy matematikai feladatlapot kellet megoldaniuk 45-45 perc alatt. Ha egy középiskola figyelembe veszi az írásbeli eredményét, az legalább az összpontszám 50 százalékát kell, hogy adja. Itt a pontszámítással kapcsolatos minden tudnivalót megtaláltok.
A feladatsorokat és a hivatalos javítókulcsokat itt nézhetitek meg.
A pótló vizsgát ma 14 órától tartják. Ezen csak azok vehetnek részt, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak jelen lenni, vizsgaismétlésre nincs mód. Tehát ha úgy érzitek, nem sikerült olyan jól az írásbeli, nem írhatjátok meg újra.
A kiválasztott középiskolákba február 19-ig kell jelentkezni: a 8. évfolyamosok jelentkezéséről itt írtunk, az egyéni jelentkezésről itt, a 6. és 8. osztályos gimnáziumba felvételizésről pedig itt olvashattok.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos további cikkeinket itt olvashatjátok.
Mit tehettek, ha nem értetek egyet az írásbeli értékelésével a középiskolai felvételin?
A középiskolai felvételin az írásbeli feladatlapok értékelésének felülvizsgálatát először a vizsgát szervező iskolánál, majd az Oktatási Hivatalnál kérhetitek. Mutatjuk, hogyan.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
