A középiskolai felvételin az írásbeli feladatlapok értékelésének felülvizsgálatát először a vizsgát szervező iskolánál, majd az Oktatási Hivatalnál kérhetitek. Mutatjuk, hogyan.
Itt vannak a 2020-as központi felvételi feladatsorai és megoldásai
Ma írták a középiskolába felvételiző diákok a központi írásbeli vizsgát. Azt már összefoglaltuk, hogy mikor derül ki, hány pontot értetek el a középiskolai felvételi írásbeli vizsgáján, és hogyan érdemes ez alapján változtatni a kiválasztott középiskolákon. Most azt nézzük meg, mit tehettek, ha nem értetek egyet az írásbeli értékelésével.
A központi írásbeli vizsga kiértékelt feladatlapjait a diák és szülője az igazgató által meghatározott helyen és időben tekintheti meg: az időpontot a vizsgát követő nyolc napon belül kell kitűzni. A dolgozatról másolatot is készíthettek.
Ha úgy látjátok, hogy a feladatlapokat nem a javítási-értékelési útmutató szerint értékelték, írásbeli észrevételt tehettek a megtekintést követő első munkanap végéig (16 óráig). A határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet benyújtani.
Az észrevételt három munkanapon belül bírálja el az iskola, az eredményt pedig írásbeli határozatban közli. Ha nem értetek egyet a döntéssel, a határozat kézhezvételétől számítva három napotok van arra, hogy fellebbezést nyújtsatok be. Ezt írásban a vizsgát szervező iskolában, de az Oktatási Hivatalnak címezve kell megtennetek. Az iskola a fellebbezést − az ügyre vonatkozó dokumentumokkal együtt − egy munkanapon belül megküldi a Hivatalnak.
A Hivatal a fellebezést nyolc napon belül bírálja el és elektronikusan közli az iskolával, illetve levelet küld az intézménybe és a diáknak is.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Középiskolai felvételi: meddig kell leadni a jelentkezéseket az iskolákba?
Pontosan meddig és hogyan kell középiskolába jelentkezni? Hány sulit lehet megjelölni, és mi történik, ha meggondolom magam a jelentkezés után? Mutatjuk a legfontosabb információkat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
