Középiskolai felvételi: meddig kell leadni a jelentkezéseket az iskolákba?

Pontosan meddig és hogyan kell középiskolába jelentkezni? Hány sulit lehet megjelölni, és mi történik, ha meggondolom magam a jelentkezés után? Mutatjuk a legfontosabb információkat.

  • Eduline

A héten sok feladat vár a középiskolába jelentkező diákokra, hiszen szombaton lesz a központi felvételi vizsga írásbelije. Ezen felül azonban elindult a középiskolai felvételi másik része is: a középiskolai jelentkezés.

Az írásbeli vizsgára már jelentkeztetek, azonban középiskolát is választani kell, a központi írásbeli vizsgára és a középfokú iskolákba való jelentkezéshez pedig másmás időpontban, külön-külön jelentkezési lapot kell benyújtani, a két jelentkezés nem „váltja ki”, vagy „helyettesíti” egymást – hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.

Az általános iskola nyolcadikosainak a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok begyűjtése, ellenőrzése és rögzítése után, a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszer általános iskolák számára készült felületén állítja elő – írja a tájékoztató. Fontos, hogy az elektronikusan kitöltött tanulói adatlap módosítását csak a számítógépes programban lehet elvégezni, majd a módosítást követően ismételten ki kell nyomtatni azt. Az aláíráson kívül a kinyomtatott, tanulói adatlapra és jelentkezési lap(ok)ra más, kézzel írott szöveg nem kerülhet.

„A kézzel kitöltött felvételi lapok feldolgozására nincs lehetőség, ezért ne használják az interneten különböző honlapokon megtalálható, korábbi tanévi felvételi lap nyomtatványokat, illetve az általános iskolák 8. évfolyamos tanulói számára készült (az általános iskola és a szülők közötti egyeztetést szolgáló) általános iskolai adatbegyűjtő lapokat” – hangsúlyozza az Oktatási Hivatal.

Ha középiskola kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamára, tehát 6, vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkeztek, a felvételi lapjaitok előállításában közreműködhet az általános iskola – teszik hozzá.

Hol és meddig kell középiskolába jelentkezni?

Ahogy már írtuk, a legtöbb diák felvételi ügyeit az általános iskola intézi, így őket mindenről tájékoztatják az intézmények. Fontos, hogy a felvételin annyi jelentkezési lapot kell kitölteni, ahány középfokú iskolába be szeretnék nyújtani a jelentkezést. Ennek határideje 2020. február 19. - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

Minden középfokú iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani. A felvételi lejárás során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület megjelölhető – áll a tájékoztatóban.

Később, 2020. március 19. és 20. között a tanulóknak lehetőségük van a tanulói adatlapon szereplő sorrend megváltoztatására, illetve új tanulmányi terület felvételére is, de utóbbira csak olyan középfokú iskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon már szerepelt.

Szombaton lesz a középiskolai felvételi - minden, amit az írásbeli előtt tudni kell

A héten nagy feladat vár a középiskolába jelentkező diákoknak: szombaton lesz a 2020-as központi felvételi írásbelije. Most összeszedtünk minden fontos infót, amit a vizsgák előtt tudni kell.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.