Romlottak az egyes étkezésiszokás- és egészségiállapot-mutatók, ugyanakkor stagnálnak vagy javultak a szerhasználati jellemzők a magyar tinédzserek körében - idézi csütörtöki számában a Magyar Hírlap egy nemzetközi kutatás magyarországi felmérésének frissen ismertetett eredményeit.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közreműködésével négyévente, országos, reprezentatív mintán végzett kutatásban ötödik, hetedik, kilencedikes és tizenegyedikes diákokat kérdeznek az egészségüket befolyásoló szokásaikról.
Kiderült, 2014-hez képest valamelyest csökkent a kamaszok körében a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, alacsonyabb lett a rendszeresen reggeliző tanulók aránya is. Noha visszaesett a napi édességfogyasztás, a túlsúlyosak aránya így is 5-6 százalékkal emelkedett.
Romlott az egészségi állapot szubjektív megítélése is, a diákok negyede nem tartja jónak az egészségét. Magas a pszichés és a szomatikus tüneteket rendszeresen tapasztalók aránya, főként a lányok körében, de a diákok jelentős része számolt be fáradtságról is.
A szerhasználatot tekintve az arányok stagnálnak vagy javultak 2014 óta: tízből négyen ittak alkoholt a kérdezést megelőző egy hónapban. Ugyanakkor némileg csökkent a lerészegedés előfordulása a diákok körében.
Friss felmérés: az általános iskolás gyerekek közel harmada fáradtnak érzi magát
Hogyan érzik magukat, mit esznek és mennyit mozognak az ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákok? Itt vannak a friss stitisztikák.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
