Elindult a középiskolai felvételi, a diákok már írják a központi feladatsort

Most írják központi középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok.

  • Eduline

A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére több mint 57 000-en jelentkeztek. A 6 évfolyamos gimnáziumok írásbeli vizsgáin több mint 9300-an, a 8 évfolyamosok vizsgáin mintegy 5800-an vesznek részt - tette közzé az Oktatási Hivatal honlapján.

A tanulók magyar nyelvből és matematikából is vizsgáznak gimnáziumi és szakgimnáziumi intézményekben. Mindkét feladatsor esetén 45-45 perc áll a diákok rendelkezésére, tárgyanként tíz feladattal. Matematikából és magyar nyelvből külön-külön 50 pontot szerezhetnek a vizsgán.

A 2019/2020-as tanév felvételi eljárásában a középiskolák 64 százaléka, 434 intézmény határozta meg egy vagy több feladatellátási helyén, hogy a hozzájuk jelentkezőknek előzetesen részt kell venniük a központi írásbelin. A felvételi vizsgán múlik a felvételizők pontjainak legalább 50 százaléka.

A 2020-as középiskolai felvételiről itt olvashatjátok további cikkeinket.

Közeledik a félév vége: ilyen a pontszámítás a középiskolai felvételin

Már nincs sok hátra a félévből az általános iskolákban, hamarosan megkapják az értesítőket a félévi jegyeikről a diákok - ezzel együtt többségében a nyolcadikas diákok számára kiderül, milyen jegyekkel indulnak a középiskolai felvételin.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.