Elindult a középiskolai felvételi, a diákok már írják a központi feladatsort

Most írják központi középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok.

  • Eduline

A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére több mint 57 000-en jelentkeztek. A 6 évfolyamos gimnáziumok írásbeli vizsgáin több mint 9300-an, a 8 évfolyamosok vizsgáin mintegy 5800-an vesznek részt - tette közzé az Oktatási Hivatal honlapján.

A tanulók magyar nyelvből és matematikából is vizsgáznak gimnáziumi és szakgimnáziumi intézményekben. Mindkét feladatsor esetén 45-45 perc áll a diákok rendelkezésére, tárgyanként tíz feladattal. Matematikából és magyar nyelvből külön-külön 50 pontot szerezhetnek a vizsgán.

A 2019/2020-as tanév felvételi eljárásában a középiskolák 64 százaléka, 434 intézmény határozta meg egy vagy több feladatellátási helyén, hogy a hozzájuk jelentkezőknek előzetesen részt kell venniük a központi írásbelin. A felvételi vizsgán múlik a felvételizők pontjainak legalább 50 százaléka.

A 2020-as középiskolai felvételiről itt olvashatjátok további cikkeinket.

Közeledik a félév vége: ilyen a pontszámítás a középiskolai felvételin

Már nincs sok hátra a félévből az általános iskolákban, hamarosan megkapják az értesítőket a félévi jegyeikről a diákok - ezzel együtt többségében a nyolcadikas diákok számára kiderül, milyen jegyekkel indulnak a középiskolai felvételin.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.