Szembeszálltak a tankerülettel egy fővárosi iskola tanárai - pedagógiai programot kéne módosítaniuk

A Budapest XVIII. kerületében működő Kapocs Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános Iskola ellehetetlenülésétől tartanak az intézmény tanárai, tanulói és a diákok szülei - írja a Népszava.

  • Eduline

A lap információi szerint ugyanis a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetése azzal állt elő: a következő tanévben indítandó két első osztály közül csak az egyik lehet két tannyelvű, a másiknak normál tantervűnek kell lennie.

Az előzményekről a laphoz eljuttatott levélben számolt be az iskola közössége. Mint írták, az iskola 1999. szeptemberétől működik két tannyelvű intézményként és a program mind a mai napig sikeresen működik. Az iskola közösségét ezért is érte hidegzuhanyként, amikor a tankerületi igazgató tavaly március végén közölte: az egyik osztályt már első évfolyamtól normál tanterv szerint kell indítani.

A beiratkozási időszak közelsége miatt ezt végül elnapolták, de a levélírók szerint a tankerület továbbra is próbál nyomást gyakorolni a tantestületre, hogy módosítsák a pedagógiai programot, és a 2020/2021-es tanévben már csak egyetlen két tannyelvű osztály induljon - állítja a lap.

Mint írják, a tankerület álláspontja szerint erre azért van szükség, mert az, hogy a Kapocsban nincs normál tantervű első osztály, „hatását tekintve alkalmas arra, hogy a köznevelés területén az esélyegyenlőség elvének érvényesülését aláássa, vagy annak érvényre juttatását bármilyen mértékben akadályozza”.

A környékünkön legalább három olyan iskola van, ahova azok a szülők, akik nem akarják, hogy gyermekeik az első két tanévet magyar-angol osztályokban töltsék, beírathatják gyermekeiket – nyilatkozta a lapnak az iskola egyik tanára. Hozzátette: iskolájukba több hátrányos családi hátterű gyermek is jár, akiknek nagy lehetőséget jelent a magyar-angol oktatás, az intézmény szempontjából ez jelenti az esélyegyenlőséget.

A Népszava információi szerint a nevelőtestület január 15-ig kapott határidőt a tankerülettől a pedagógiai program módosítására, de a tanárok továbbra is kitartanak a jelenlegi program folytatása mellett. Abban bíznak, az idei beiratkozásig sikerül jobb belátásra bírni a tankerületet.

"Nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne" - ezt gondolják a diákok az új NAT-ról?

"Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom" - írta egy olvasónk az átalakuló Nemzeti alaptanterv óraszámcsökkentésével kapcsolatban. Azonban nem csak ez változna szeptembertől.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.