A Budapest XVIII. kerületében működő Kapocs Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános Iskola ellehetetlenülésétől tartanak az intézmény tanárai, tanulói és a diákok szülei - írja a Népszava.
A lap információi szerint ugyanis a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetése azzal állt elő: a következő tanévben indítandó két első osztály közül csak az egyik lehet két tannyelvű, a másiknak normál tantervűnek kell lennie.
Az előzményekről a laphoz eljuttatott levélben számolt be az iskola közössége. Mint írták, az iskola 1999. szeptemberétől működik két tannyelvű intézményként és a program mind a mai napig sikeresen működik. Az iskola közösségét ezért is érte hidegzuhanyként, amikor a tankerületi igazgató tavaly március végén közölte: az egyik osztályt már első évfolyamtól normál tanterv szerint kell indítani.
A beiratkozási időszak közelsége miatt ezt végül elnapolták, de a levélírók szerint a tankerület továbbra is próbál nyomást gyakorolni a tantestületre, hogy módosítsák a pedagógiai programot, és a 2020/2021-es tanévben már csak egyetlen két tannyelvű osztály induljon - állítja a lap.
Mint írják, a tankerület álláspontja szerint erre azért van szükség, mert az, hogy a Kapocsban nincs normál tantervű első osztály, „hatását tekintve alkalmas arra, hogy a köznevelés területén az esélyegyenlőség elvének érvényesülését aláássa, vagy annak érvényre juttatását bármilyen mértékben akadályozza”.
A környékünkön legalább három olyan iskola van, ahova azok a szülők, akik nem akarják, hogy gyermekeik az első két tanévet magyar-angol osztályokban töltsék, beírathatják gyermekeiket – nyilatkozta a lapnak az iskola egyik tanára. Hozzátette: iskolájukba több hátrányos családi hátterű gyermek is jár, akiknek nagy lehetőséget jelent a magyar-angol oktatás, az intézmény szempontjából ez jelenti az esélyegyenlőséget.
A Népszava információi szerint a nevelőtestület január 15-ig kapott határidőt a tankerülettől a pedagógiai program módosítására, de a tanárok továbbra is kitartanak a jelenlegi program folytatása mellett. Abban bíznak, az idei beiratkozásig sikerül jobb belátásra bírni a tankerületet.
"Nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne" - ezt gondolják a diákok az új NAT-ról?
"Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom" - írta egy olvasónk az átalakuló Nemzeti alaptanterv óraszámcsökkentésével kapcsolatban. Azonban nem csak ez változna szeptembertől.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
