Egy arany-, két ezüst- és három bronzérmet szerzett a magyar csapat a 16. Nemzetközi Junior Természettudományi Diákolimpián. 2019-ben ezen kívül kilenc nemzetközi tudományos diákolimpián vettek részt magyar diákok és összesen 29 érmet hoztak haza.
A 16. Nemzetközi Junior Természettudományi Diákolimpia (International Junior Science Olympiad - IJSO) szerdán ért véget Katarban - írja a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldal.
Aranyérmet Farkas Izabella Fruzsina, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 10. osztályos tanulója szerzett, ezüstéremmel pedig Dóra Márton, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tizedikes, illetve Szabó Márton, a szeghalmi Péter András Gimnázium és Kollégium kilencedikes diákja tért haza. Bronzérmes lett Csonka Illés, a Pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma 8. osztályos, illetve Papp Marcell Imre, az Apáczai 9. osztályos tanulója.
2019-ben még kilenc nemzetközi tudományos diákolimpián vettek részt magyar diákok, amelyeken összesen hat arany-, hét ezüst- és tizenhat bronzérmet szereztek, dicséretet pedig tizennégyen kaptak. A Magyarországról érkező tanulók biológiából, matematikából és informatikából voltak a legsikeresebbek. Itt olvashatjátok a részleteket:
Taroltak a magyar diákok a tudományos olimpiákon: ezekről a versenyekről hozták haza a legtöbb érmet
Hat arany-, hét ezüst- és tizenhat bronzérmet szereztek magyar diákok a 2019-es tudományos diákolimpiákon, biológiából, matematikából és informatikából voltak a legsikeresebbek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
