A természettudományi diákolimpián is taroltak a magyar diákok

Egy arany-, két ezüst- és három bronzérmet szerzett a magyar csapat a 16. Nemzetközi Junior Természettudományi Diákolimpián. 2019-ben ezen kívül kilenc nemzetközi tudományos diákolimpián vettek részt magyar diákok és összesen 29 érmet hoztak haza.

  • Eduline

A 16. Nemzetközi Junior Természettudományi Diákolimpia (International Junior Science Olympiad - IJSO) szerdán ért véget Katarban - írja a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldal. 

Aranyérmet Farkas Izabella Fruzsina, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 10. osztályos tanulója szerzett, ezüstéremmel pedig Dóra Márton, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tizedikes, illetve Szabó Márton, a szeghalmi Péter András Gimnázium és Kollégium kilencedikes diákja tért haza. Bronzérmes lett Csonka Illés, a Pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma 8. osztályos, illetve Papp Marcell Imre, az Apáczai 9. osztályos tanulója.

2019-ben még kilenc nemzetközi tudományos diákolimpián vettek részt magyar diákok, amelyeken összesen hat arany-, hét ezüst- és tizenhat bronzérmet szereztek, dicséretet pedig tizennégyen kaptak. A Magyarországról érkező tanulók biológiából, matematikából és informatikából voltak a legsikeresebbek. Itt olvashatjátok a részleteket:

Taroltak a magyar diákok a tudományos olimpiákon: ezekről a versenyekről hozták haza a legtöbb érmet

Hat arany-, hét ezüst- és tizenhat bronzérmet szereztek magyar diákok a 2019-es tudományos diákolimpiákon, biológiából, matematikából és informatikából voltak a legsikeresebbek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.