Egy arany-, két ezüst- és három bronzérmet szerzett a magyar csapat a 16. Nemzetközi Junior Természettudományi Diákolimpián. 2019-ben ezen kívül kilenc nemzetközi tudományos diákolimpián vettek részt magyar diákok és összesen 29 érmet hoztak haza.
A 16. Nemzetközi Junior Természettudományi Diákolimpia (International Junior Science Olympiad - IJSO) szerdán ért véget Katarban - írja a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldal.
Aranyérmet Farkas Izabella Fruzsina, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 10. osztályos tanulója szerzett, ezüstéremmel pedig Dóra Márton, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tizedikes, illetve Szabó Márton, a szeghalmi Péter András Gimnázium és Kollégium kilencedikes diákja tért haza. Bronzérmes lett Csonka Illés, a Pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma 8. osztályos, illetve Papp Marcell Imre, az Apáczai 9. osztályos tanulója.
2019-ben még kilenc nemzetközi tudományos diákolimpián vettek részt magyar diákok, amelyeken összesen hat arany-, hét ezüst- és tizenhat bronzérmet szereztek, dicséretet pedig tizennégyen kaptak. A Magyarországról érkező tanulók biológiából, matematikából és informatikából voltak a legsikeresebbek. Itt olvashatjátok a részleteket:
Taroltak a magyar diákok a tudományos olimpiákon: ezekről a versenyekről hozták haza a legtöbb érmet
Hat arany-, hét ezüst- és tizenhat bronzérmet szereztek magyar diákok a 2019-es tudományos diákolimpiákon, biológiából, matematikából és informatikából voltak a legsikeresebbek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
