Középiskolai felvételi: mi az a tanulmányi terület és miért fontos?

Mi az a tanulmányi terület, miért fontos és hol találhatják meg a jelentkezők a meghirdetett területeket? Itt a válasz.

  • Eduline

A tanulmányi terület a középfokú iskola által a középfokú felvételi eljárás során meghatározott alapegység, amelyre az adott, egységes feltétlek szerint jelentkezhetnek a tanulók - írja az Oktatási Hivatal.

Az intézmények a felvételi eljárásukat tanulmányi területek szerint bonyolítják le. Fontos, hogy a tanulmányi terület nem egyezik meg az osztállyal, kizárólag a felvételi eljárás során van szerepe, ugyanis egy tanulmányi területre bekerült jelentkezőkből több osztály is kialakítható, de lehetséges az is, hogy az iskola több tanulmányi területre felvételt nyert tanulókból szervez a későbbiek során egy osztályt.

A kereső program segítségével a leendő középiskolások és szüleik kereshetnek a középfokú iskolák által meghirdetett tanulmányi területek között, megkereshetik és letölthetik az őket érdeklő középfokú intézmények felvételi tájékoztatóit, valamint kereshetnek a központi írásbeli vizsgát szervező intézmények között.

A központi írásbeli vizsgát megszervező intézmények listáját a program Írásbeli vizsgahelyszín kereső felületéről érhetik el. A jelentkezési határidőről és a részletekről itt olvashattok bővebben:

Középiskolai felvételi: így rangsorolják a jelentkezőket az iskolák

Milyen módon rangsorolhatják a jelentkezőket a középiskolák? Mennyit számít a felvételi írásbelije, és hol szervezhetnek szóbeli vizsgát? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.