Mi az a tanulmányi terület, miért fontos és hol találhatják meg a jelentkezők a meghirdetett területeket? Itt a válasz.
A tanulmányi terület a középfokú iskola által a középfokú felvételi eljárás során meghatározott alapegység, amelyre az adott, egységes feltétlek szerint jelentkezhetnek a tanulók - írja az Oktatási Hivatal.
Az intézmények a felvételi eljárásukat tanulmányi területek szerint bonyolítják le. Fontos, hogy a tanulmányi terület nem egyezik meg az osztállyal, kizárólag a felvételi eljárás során van szerepe, ugyanis egy tanulmányi területre bekerült jelentkezőkből több osztály is kialakítható, de lehetséges az is, hogy az iskola több tanulmányi területre felvételt nyert tanulókból szervez a későbbiek során egy osztályt.
A kereső program segítségével a leendő középiskolások és szüleik kereshetnek a középfokú iskolák által meghirdetett tanulmányi területek között, megkereshetik és letölthetik az őket érdeklő középfokú intézmények felvételi tájékoztatóit, valamint kereshetnek a központi írásbeli vizsgát szervező intézmények között.
A központi írásbeli vizsgát megszervező intézmények listáját a program Írásbeli vizsgahelyszín kereső felületéről érhetik el. A jelentkezési határidőről és a részletekről itt olvashattok bővebben:
Középiskolai felvételi: így rangsorolják a jelentkezőket az iskolák
Milyen módon rangsorolhatják a jelentkezőket a középiskolák? Mennyit számít a felvételi írásbelije, és hol szervezhetnek szóbeli vizsgát? Fontos kérdésekre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
