A köznevelési törvény idén júliusban úgy módosult, hogy már nem öt-, hanem csak négyéves korig menthetők fel az óvodaköteles korú gyerekek a mindennapos óvodalátogatás alól, most emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult a TASZ.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a panaszt két olyan ügyfél képviseletében nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz, akiknek a kisfia még az év vége előtt betölti a negyedik életévét, ezért felmentést erre a nevelési évre már nem kaphatott - írják.
A semmiből jött, a nyáron kihirdetett és a kihirdetést követő nyolcadik napon hatályba is lépett módosítás a gyerekek esetében a felmentést kizárta, korlátozva a szülőknek azt a jogát, hogy az Alaptörvényben biztosított nevelési jogukkal élve úgy gondoskodjanak gyermekükről, ahogyan az szerintük a gyermek érdekét a legjobban szolgálja - teszik hozzá.
A kötelező óvodai részvétel előírása korlátozza a szülői nevelési szabadságot. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint viszont a kötelező óvodai részvétel előírása kifejezetten azért nem volt aránytalannak (és így alkotmányellenesnek) tekinthető, mert a felmentés lehetősége mindkét olyan évre nyitva állt, amelyben az iskolai oktatásra való felkészítés még nem az óvodai nevelés elsődleges célja.
Az alkotmányjogi panasz benyújtásától azt az eredményt várják, hogy ismét széles körben nyíljon lehetőség a gyermekek felmentésére az óvodába járás alól.
Iskolaérettségi vizsgálatok: továbbra is sok a kérdés az új rendszer körül
Továbbra sem teljesen világos, hogy pontosan kik döntenek jövőre arról, hogy az iskola előtt álló gyerekeknek menniük kell vagy maradhatnak egy évet az óvodában. Habár sejtések, ígéretek és pletykák vannak az iskolaérettségi vizsgálatok körül, hivatalos magyarázat még nem érkezett az illetékesekhez. Többek között erről és az új rendszer kérdéseiről beszélgettünk Verba Attilánéval, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
