A köznevelési törvény idén júliusban úgy módosult, hogy már nem öt-, hanem csak négyéves korig menthetők fel az óvodaköteles korú gyerekek a mindennapos óvodalátogatás alól, most emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult a TASZ.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a panaszt két olyan ügyfél képviseletében nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz, akiknek a kisfia még az év vége előtt betölti a negyedik életévét, ezért felmentést erre a nevelési évre már nem kaphatott - írják.
A semmiből jött, a nyáron kihirdetett és a kihirdetést követő nyolcadik napon hatályba is lépett módosítás a gyerekek esetében a felmentést kizárta, korlátozva a szülőknek azt a jogát, hogy az Alaptörvényben biztosított nevelési jogukkal élve úgy gondoskodjanak gyermekükről, ahogyan az szerintük a gyermek érdekét a legjobban szolgálja - teszik hozzá.
A kötelező óvodai részvétel előírása korlátozza a szülői nevelési szabadságot. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint viszont a kötelező óvodai részvétel előírása kifejezetten azért nem volt aránytalannak (és így alkotmányellenesnek) tekinthető, mert a felmentés lehetősége mindkét olyan évre nyitva állt, amelyben az iskolai oktatásra való felkészítés még nem az óvodai nevelés elsődleges célja.
Az alkotmányjogi panasz benyújtásától azt az eredményt várják, hogy ismét széles körben nyíljon lehetőség a gyermekek felmentésére az óvodába járás alól.
Iskolaérettségi vizsgálatok: továbbra is sok a kérdés az új rendszer körül
Továbbra sem teljesen világos, hogy pontosan kik döntenek jövőre arról, hogy az iskola előtt álló gyerekeknek menniük kell vagy maradhatnak egy évet az óvodában. Habár sejtések, ígéretek és pletykák vannak az iskolaérettségi vizsgálatok körül, hivatalos magyarázat még nem érkezett az illetékesekhez. Többek között erről és az új rendszer kérdéseiről beszélgettünk Verba Attilánéval, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
