Kötelezővé teszik a kanyaróoltást a gyermekek számára Németországban, erről csütörtökön fogadott el törvényt a szövetségi parlament.
A kormány előterjesztésére megszavazott jogszabály szerint 2020 márciusától a kisgyermekek óvodai felvételének egyik feltétele a kanyaróoltás beadásáról szóló igazolás. A védőoltással nem rendelkező gyermekeket valamennyi óvodából, köztük a magánóvodákból is ki lehet zárni.
Az iskolarendszerben a tankötelezettség miatt nem lehet a kitiltás eszközét alkalmazni, az oltási kötelezettségnek ellenszegülő szülők gyermekeit is be kell iskolázni. Ezért velük szemben a pénzbüntetés eszközét alkalmazzák, az új jogszabály szerint 2500 euróig (825 ezer forint) terjedő összegbe kerülhet a védőoltás beadatásának elmulasztása.
A kötelezettség alól csak egészségi okok miatt, orvosi szakvélemény alapján lehet felmentést szerezni.
Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter a szavazás előtti vitában hangsúlyozta: tévedés, hogy a kanyaró ártalmatlan betegség, és ezért nincs is szükség védőoltásra. A kanyaró erősen fertőző betegség, akár tüdő-, vagy agykárosodást is okozhat, az ellene kidolgozott kombinációs oltás viszont a mumpsz és a rubeola ellen is védettséget biztosít - húzta alá a miniszter.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette: az is tévedés, hogy a védőoltások ellentétesek az emberi jogokkal, a "rubeolához való jog" nem létezik, az pedig tarthatatlan, hogy Németország nem teljesíti a fertőző betegségek elleni nemzetközi küzdelem céljait.
Szeptembertől a fiúknak is felajánlják a HPV elleni oltást a brit iskolákban
A következő 40 évben több mint 100 ezer daganatos megbetegedést előzhetnek meg Nagy-Britanniában a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltással, amelyet az iskolás lányokon kívül szeptembertől a fiúk is megkaphatnak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
