A PSZ egyetért azzal, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban beszéljenek legalább egy idegen nyelvet, ugyanakkor a kormányrendelet olyan elvárásokat támasztott a diákokkal szemben, amelyekre a közoktatás nem készíti fel őket - írják. Ugyanis az iskolai idegennyelv-oktatás alapvetően nem a nyelvvizsgára készíti fel a diákokat. A követelményei pedig nem fedik a nyelvvizsgák követelményrendszerét.
A szakszervezet szerint a kötelező nyelvvizsga szabálya hosszútávon a pedagógusképzést is ellehetetlenítené, hiszen - mint írják - például 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55%) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkezőknél ez alig haladta meg a 40 százalékot, és azóta sem történt érdemi javulás. A PSZ szerint, ha a felvételi rendelet hatására visszaesik a pedagógusképzésekre jelentkezők száma, akár az is előfordulhat, hogy kétszer annyi lesz a nyúgdíjba vonulók száma, mint ahány új pedagógus lép be a rendszerbe.
Többek között ennek megelőzéséért kellne a kormánynak visszavonni korábbi rendeletét, nem utolsó sorban pedig megteremti a feltételeket a hatékony iskolai nyelvoktatáshoz, és egyben anyagilag is megbecsüli a pedagógusokat, köztük a nyelvtanárokat - teszi hozzá a szakszervezet.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak - jelentette be Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
