Középiskolai felvételi: tehetséggondozó programra jelentkezhetnek a hátrányos helyzetű diákok

A nyelvi, matematikai és informatikai oktatásra fókuszoló előkészítő évfolyamon vehetnek részt, és kollégiumi helyet kaphatnak az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a 2020-ban középiskolába jelentkező diákok.

  • Eduline

Hamarosan kezdődik a középiskolai felvételi, a hátrányos helyzetű, 8. évfolyamos diákok pedig december 11-ig jelentkezhetnek az Arany János Tehetségggondozó Programra.

A pályázathoz több dokumentumot kell csatolni: a tanulói adatlap mellett a nevelőtestület támogató nyilatkozatát, a szülő nyilatkozatát arról, hogy elfogadja és támogatja az 5 éves nevelést, oktatást és a kollégiumi ellátást, az osztályfőnök tanulóról írt jellemzését, a tanuló kézzel írott önéletrajzát, a szociális helyzetet igazoló hivatalos dokumentum fénymásolatát vagy az illetékes gyermekjóléti szolgálat javaslatát.

A diákoknak egy válogatáson kell részt venniük, illetve a központi írásbeli felvételi vizsgát is meg kell írniuk. A programra bekerülő tanulók mind kollégisták lesznek, egyéves előkészítő évfolyamon emelt szintű anyanyelvi és idegen nyelvi oktatásban, matematika- és informatikaoktatásban, önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban vesznek részt, és térítésmentesen szerezhetnek B kategóriás jogosítványt.

A pályázás menetéről és módjáról itt olvashattok, a pályázati felhívást, a programban részt vevő középiskolák és kollégiumok listáját, illetve a kitöltendő űrlapokat pedig ezen a honlapon nézhetitek meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Középiskolai felvételi: már elérhetőek a felvételi tájékoztatók az iskolák oldalán

Már érdemes nézegetni a kiszemelt középiskolák honlapját. A napokban ugyanis nyilvánosságra hozták a középiskolák a 2020. szeptemberében induló osztályok listáját és a felvételi tájékoztatót.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.