Kiszivárgott a „Szakképzés 4.0” stratégia végrehajtásának cselekvési tervezete. A szakmai oktatók munkaviszonyán is változtatnának - írja a Népszava a birtokába került előterjesztés-tervezetre hivatkozva.
Október végéig a kormány elé kell terjesztenie Palkovics László innovációs miniszternek az új szakképzési törvényt és a „Szakképzés 4.0” stratégia végrehajtásának cselekvési tervét – írja a Népszava a birtokába került előterjesztés-tervezetre hivatkozva.
A nem nyilvános anyagot eddig csak a szakminisztériumokkal egyeztették, viszont a tartalmával kapcsolatban miniszteri szinten sincs teljes egyetértés. A kiszivárgott tervezet szerint az oktatók munkaviszonyán is változtatnának: közalkalmazottból munkavállalóvá válnak. Az indoklás szerint így „rugalmasabban alakíthatók” a jogviszony és munkafeltételek, az illetmények. Az előterjesztés szerint a szakmai oktatóknál „tág lehetőség nyílik” majd a béralkura is.
Mindez a cikk szerint 32 milliárd forint forrást igényelne, és speciális oktatói életpályamodellt is bevezetnének 2020-tól, amire még kellene 15 milliárd forint.
Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. További változás, hogy a szakgimnáziumokat technikumnak fogják hívni, a szakközépiskolák új neve pedig szakképző iskola lesz.
Cikksorozatban dolgoztuk fel, hogy mely szakmák tűnnek el, illetve alakulnak át a nyolc képzési területen: ezekről itt olvashattok. A szakképzés átalakításával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Hamarosan érkeznek a szakképzési tájékoztató füzetek - ezek a szakmák lesznek benne
Még októberben megkapják a szakképzési centrumok, általános iskolák, minisztériumok, felsőoktatási intézmények, illetve az egyházak által fenntartott iskolák is a szakképzési tájékoztató füzetet - ígéri a parlamenti államtitkár.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
