Készülés a központi felvételire: ezeket érdemes megnézni

A végzős általános iskolások egy része már javában gyakorol a januári központi felvételire, mutatjuk, ki-ki hogyan (és milyen módon érdemes) készül a megmérettetésre.

  • Eduline

A központi felvételi feladatlapjait 2020. január 18-án írják majd a felvételizők, erre december 6-áig lesz lehetőség jelentkezni, ennek pontos menetéről itt informálódhattok. A diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk majd a vizsgán. Mindkettő 10-10 kérdést tartalmaz, és 45 percet kapnak rá a felvételizők. Tárgyanként összesen 50 pontot lehet elérni.

A diákok egy része általában 12 hetes középiskolai felvételi előkészítőn veszt rész, annak érdekében, hogy biztosra menjenek az év eleji vizsgán, vannak akik magántanárhoz is járnak, de vannak, akik úgy gondolják, elég a tanórai készülés. Egy biztos, az előző évek feladatsorait érdemes alaposan tanulmányozni. Ez egyfajta vizsgarutint is adhat, hiszen megismeritek a feladattípusokat amellett, hogy gyakoroltok is a feladatsorra. Az Oktatási Hivatal oldalán megtaláljátok 2004-ig visszamenőleg a feladatsorokat és az azokhoz tartozó megoldókulcsot is.

Érdemes néhányat kinyomtatni és akár élesben kipróbálni (megadott időben és segítség nélkül) a vizsgaszituációt otthon, de kezdetben jó ötlet a feladatok gyakorlása, átbeszélése is.

A 2020-as középiskolai felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Középiskolai felvételi: felkészülés a vizsgára, mintaórák a nyílt napon

Egyre közeledik a középiskolai felvételi, egyes iskolák már közzétették a nyílt napjaik időpontjait is. Miért érdemes elmenni, és hogyan készülhetnek a diákok a felvételire?

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.