Érdekes összegzést tett közzé az Oktatási Hivatal. A hazai és nemzetközi köznevelési mérések során keletkezett és rendelkezésre álló adatbázisok másodelemzésével vizsgálják a legfiatalabb korosztály olvasási szokásait.
A kutatás készítői arra voltak kíváncsiak, vajon a 18–70 éves, felnőtt lakosság olvasási szokásait leginkább jellemző adatok és az azokból levont következtetések, mennyire érhetők tetten 9-10 éves életkorban, milyen bizonyossággal állíthatjuk, hogy a későbbi életkori szakaszokban vizsgált folyamatok már ekkor jelen vannak - írják. Az összegzés alapjául szolgáló PIRLS 2016 mérést országosan reprezentatív mintán nézték, közel 4600 4. évfolyamos magyar tanuló bevonásával.
A mérés adatbázisát felhasználva, az olvasás szeretetét a nemek szerinti megoszlásából kiderült, a korábban leírt nemzetközi és hazai eredmények ismét megerősítést nyertek: a lányok már ilyen fiatalon is jobban szeretnek olvasni. Ezen felül megállapítható, hogy mind az édesapák, mind az édesanyák iskolai végzettsége összefüggést mutat a tanulók olvasásszeretetével.
A pedagógusoknak is nagy szerepe van
A kérdések elemzéséből kiderült az is, hogy a tanulók 28 százaléka nem él az iskolai vagy helyi könyvtári kölcsönzés lehetőségével, sohasem kölcsönöz könyveket. A PIRLS-adatbázisok vizsgálatából az is látszik, hogy a pedagógusok 59 százaléka saját belátása és véleménye alapján legalább az órák felében olyan olvasmányt ad a gyerekeknek, ami érdekli őket.
Az adatbázisok másodelemzése nyomán kijelenthető: a tanórai vagy a tanórákon kívüli feldolgozási eljárások a pedagógiai praxisban kitüntetett szerepet töltenek be, mert a tanulók jobban szeretnek olvasni, ha úgy érzik, a tanáruk bátorítja őket arra, hogy megosszák gondolataikat arról, amit olvastak - teszik hozzá az elemzés írói. Ezen felül az olvasás szeretetére az is pozitív hatással van, ha a tanár a tanórán kérdezi meg, hogy a tanulók miről olvastak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
