Érdekes összegzést tett közzé az Oktatási Hivatal. A hazai és nemzetközi köznevelési mérések során keletkezett és rendelkezésre álló adatbázisok másodelemzésével vizsgálják a legfiatalabb korosztály olvasási szokásait.
A kutatás készítői arra voltak kíváncsiak, vajon a 18–70 éves, felnőtt lakosság olvasási szokásait leginkább jellemző adatok és az azokból levont következtetések, mennyire érhetők tetten 9-10 éves életkorban, milyen bizonyossággal állíthatjuk, hogy a későbbi életkori szakaszokban vizsgált folyamatok már ekkor jelen vannak - írják. Az összegzés alapjául szolgáló PIRLS 2016 mérést országosan reprezentatív mintán nézték, közel 4600 4. évfolyamos magyar tanuló bevonásával.
A mérés adatbázisát felhasználva, az olvasás szeretetét a nemek szerinti megoszlásából kiderült, a korábban leírt nemzetközi és hazai eredmények ismét megerősítést nyertek: a lányok már ilyen fiatalon is jobban szeretnek olvasni. Ezen felül megállapítható, hogy mind az édesapák, mind az édesanyák iskolai végzettsége összefüggést mutat a tanulók olvasásszeretetével.
A pedagógusoknak is nagy szerepe van
A kérdések elemzéséből kiderült az is, hogy a tanulók 28 százaléka nem él az iskolai vagy helyi könyvtári kölcsönzés lehetőségével, sohasem kölcsönöz könyveket. A PIRLS-adatbázisok vizsgálatából az is látszik, hogy a pedagógusok 59 százaléka saját belátása és véleménye alapján legalább az órák felében olyan olvasmányt ad a gyerekeknek, ami érdekli őket.
Az adatbázisok másodelemzése nyomán kijelenthető: a tanórai vagy a tanórákon kívüli feldolgozási eljárások a pedagógiai praxisban kitüntetett szerepet töltenek be, mert a tanulók jobban szeretnek olvasni, ha úgy érzik, a tanáruk bátorítja őket arra, hogy megosszák gondolataikat arról, amit olvastak - teszik hozzá az elemzés írói. Ezen felül az olvasás szeretetére az is pozitív hatással van, ha a tanár a tanórán kérdezi meg, hogy a tanulók miről olvastak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
