Rengeteg kérdést vet fel az új szakképzések listája a Pedagógusok Szakszervezete szerint

A szakképzési stratégia 4.0-t már elfogadták, azonban az ehhez tartozó cselekvési terv még nincs kész. Rengeteg kérdést vet fel az új szakképzések listája a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke szerint.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz.

Gosztonyi Gábor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke szerint, az új lista legutolsó pillanatban jelent meg, viszont ennek kapcsán most elindulhat a beiskolázási terv. Azonban rengeteg kérdést vet fel ez a gyors átállás - tette hozzá. Például hova írassák a szülők a gyerekeiket, ágazatra vagy szakképesítésre, illetve mi lesz a hídprogrammal - tette fel a kérdéseket az alelnök a Klubrádió Esti gyors című műsorában.

A szakképzési stratégia 4.0-t már elfogadták, azonban az ehhez tartozó cselekvési terv még nincs kész - emelte ki az alelnök. Így az oktatók és az iskolák sem tudják, hogy ezeket a programokat hogyan tudják majd meghirdetni. Az alelnök szerint kérdéses, lesz-e orientációs év, hogyan fog működni rendzser és mi lesz a műhelyiskolákban.

Ahogy mi is írtunk róla, 174 szakma tanulható majd iskola rendszerű képzésben, de emellett leszenk 100-150 és akár 600-800 órás nem iskolai képzések is. Ez a része a változásoknak pedig felveti azt a kérdést: vajon aki egy rövidebb részképzést végez el, az is jogosult lesz a garantált bérminimumra, azaz a szakmunkás minimálbérre? Ha nem akkor a következő kérdés, hogy később el tudnak-e végezni egy kiegészítő szakmát, hogy jogosultak legyenek a magasabb bérre.

Hozzátette: az új rendszerben a tanulóknak nem lesz lehetősége választani. Míg a korábbi szakmák párhuzamosan futottak több képzési formában, a diákok pedig el tudták dönteni, hogy az adott képzést iskolai vagy gyors tanfolyami képzésben tanulják, addig ez a lehetőség jelenlegi rendszerben nincs meg.

Átalakított szakképzés: megjelent a szakmák új listája

2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakképesítést csak nappali vagy esti tagozaton, szakképző iskolában lehet majd megszerezni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint az OKJ-s képzések átalakításának célja a szakképzés további erősítése és a munkaerőpiachoz való jobb igazodás.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.