PDSZ: hozzák nyilvánosságra a konkrét elképzeléseket a szakképzés átalakításáról

Jelenleg is tart egy újabb átalakítás, amelyről a 4.0 stratégiában foglaltakból lehet tájékozódni, ám már most látszik, hogy annak 2020-ra tervezett teljes bevezetése túlzó elvárás - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményében.

  • Eduline

A szakképzés a közoktatás legtöbbet rángatott területe, hiszen az oktatás gyakori változásai mellett itt a megkésett, és rosszul előkészített reformok sokasága fokozottan sújtja a szereplőket - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Jelenleg is tart egy újabb átalakítás, amelyről a 4.0 stratégiában foglaltakból lehet tájékozódni, ám már most látszik, hogy annak 2020-ra tervezett teljes bevezetése túlzó elvárás, hiszen az átalakítás irányítói még semmilyen, a stratégiából levezethető konkrétummal nem álltak elő.

Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból a PDSZ

Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), közleményükben azt írják: a szakképzés 4.0 stratégiában szereplő reformok megvalósítására szánt idő aggasztóan rövid.

A 8. évfolyamon már lezajlottak az első szülői értekezletek, ám a pedagógusok és az illetékes szakszolgálatok nem tudnak biztos információval szolgálni az érdeklődő szülőknek, diákoknak a pályaválasztással kapcsolatban - emelik ki. Többszöri próbálkozás ellenére az új stratégia ütemterve sincs még elfogadva, és nem látható a változások finanszírozása. Félő, hogy minél inkább közeledünk 2020. szeptember 1-hez, a bevezetés feltételezett dátumához, a kapkodva, rosszul bevezetni kívánt reformok miatt még a jó kezdeményezések is zátonyra futnak, növelve a bizonytalanságot, egyben az érintettek bizalmatlanságát - véli a szakszervezet.

A PDSZ a fenti okok miatt felszólítja az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, mint a szakképzésért felelős intézményt, hogy mielőbb hozzák nyilvánosságra konkrét elképzeléseiket és arról tájékoztassák a szakmát, a szülői társadalmat, a diákokat, továbbá a stratégia teljes 2020-ra tervezett bevezetése helyett hajtsanak végre egy fokozatosabb, alaposabban előkészített reformot.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.