PDSZ: hozzák nyilvánosságra a konkrét elképzeléseket a szakképzés átalakításáról

Jelenleg is tart egy újabb átalakítás, amelyről a 4.0 stratégiában foglaltakból lehet tájékozódni, ám már most látszik, hogy annak 2020-ra tervezett teljes bevezetése túlzó elvárás - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményében.

  • Eduline

A szakképzés a közoktatás legtöbbet rángatott területe, hiszen az oktatás gyakori változásai mellett itt a megkésett, és rosszul előkészített reformok sokasága fokozottan sújtja a szereplőket - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Jelenleg is tart egy újabb átalakítás, amelyről a 4.0 stratégiában foglaltakból lehet tájékozódni, ám már most látszik, hogy annak 2020-ra tervezett teljes bevezetése túlzó elvárás, hiszen az átalakítás irányítói még semmilyen, a stratégiából levezethető konkrétummal nem álltak elő.

Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból a PDSZ

Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), közleményükben azt írják: a szakképzés 4.0 stratégiában szereplő reformok megvalósítására szánt idő aggasztóan rövid.

A 8. évfolyamon már lezajlottak az első szülői értekezletek, ám a pedagógusok és az illetékes szakszolgálatok nem tudnak biztos információval szolgálni az érdeklődő szülőknek, diákoknak a pályaválasztással kapcsolatban - emelik ki. Többszöri próbálkozás ellenére az új stratégia ütemterve sincs még elfogadva, és nem látható a változások finanszírozása. Félő, hogy minél inkább közeledünk 2020. szeptember 1-hez, a bevezetés feltételezett dátumához, a kapkodva, rosszul bevezetni kívánt reformok miatt még a jó kezdeményezések is zátonyra futnak, növelve a bizonytalanságot, egyben az érintettek bizalmatlanságát - véli a szakszervezet.

A PDSZ a fenti okok miatt felszólítja az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, mint a szakképzésért felelős intézményt, hogy mielőbb hozzák nyilvánosságra konkrét elképzeléseiket és arról tájékoztassák a szakmát, a szülői társadalmat, a diákokat, továbbá a stratégia teljes 2020-ra tervezett bevezetése helyett hajtsanak végre egy fokozatosabb, alaposabban előkészített reformot.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.