Jelenleg is tart egy újabb átalakítás, amelyről a 4.0 stratégiában foglaltakból lehet tájékozódni, ám már most látszik, hogy annak 2020-ra tervezett teljes bevezetése túlzó elvárás - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményében.
A szakképzés a közoktatás legtöbbet rángatott területe, hiszen az oktatás gyakori változásai mellett itt a megkésett, és rosszul előkészített reformok sokasága fokozottan sújtja a szereplőket - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Jelenleg is tart egy újabb átalakítás, amelyről a 4.0 stratégiában foglaltakból lehet tájékozódni, ám már most látszik, hogy annak 2020-ra tervezett teljes bevezetése túlzó elvárás, hiszen az átalakítás irányítói még semmilyen, a stratégiából levezethető konkrétummal nem álltak elő.
Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból a PDSZ
Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), közleményükben azt írják: a szakképzés 4.0 stratégiában szereplő reformok megvalósítására szánt idő aggasztóan rövid.
A 8. évfolyamon már lezajlottak az első szülői értekezletek, ám a pedagógusok és az illetékes szakszolgálatok nem tudnak biztos információval szolgálni az érdeklődő szülőknek, diákoknak a pályaválasztással kapcsolatban - emelik ki. Többszöri próbálkozás ellenére az új stratégia ütemterve sincs még elfogadva, és nem látható a változások finanszírozása. Félő, hogy minél inkább közeledünk 2020. szeptember 1-hez, a bevezetés feltételezett dátumához, a kapkodva, rosszul bevezetni kívánt reformok miatt még a jó kezdeményezések is zátonyra futnak, növelve a bizonytalanságot, egyben az érintettek bizalmatlanságát - véli a szakszervezet.
A PDSZ a fenti okok miatt felszólítja az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, mint a szakképzésért felelős intézményt, hogy mielőbb hozzák nyilvánosságra konkrét elképzeléseiket és arról tájékoztassák a szakmát, a szülői társadalmat, a diákokat, továbbá a stratégia teljes 2020-ra tervezett bevezetése helyett hajtsanak végre egy fokozatosabb, alaposabban előkészített reformot.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
