Középiskolai felvételi: mi az a tanulmányi terület?

Idén felvételiztek középiskolába, de nem tudjátok, mit jelent a különböző tájékoztatókban szereplő „tanulmányi terület” kifejezés?

  • Eduline

„A tanulmányi terület a középfokú iskola által a középfokú felvételi eljárás során meghatározott alapegység, amelyre az adott, egységes feltételek szerint jelentkezhetnek a tanulók. Az intézmények a felvételi eljárásukat tanulmányi területek szerint bonyolítják le” – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.

A tanulmányi terület nem feltétlenül egyezik meg egy-egy osztállyal, az egy tanulmányi területre bekerült diákokból több osztályt is kialakíthatnak, de előfordulhat az is, hogy egy iskola több tanulmányi területből szervez egy osztályt. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni a magyarázatot: a tanulmányi terület az a tagozat, amelyre a diákok jelentkezhetnek.

Néhány példa a tanulmányi területekre: általános tantervű hatosztályos képzés, négy évfolyamos képzés emelt szintű matematikaoktatással, négy évfolyamos képzés emelt szintű kémiaoktatással stb.

A középiskolák október 20-ig hozzák nyilvánosságra 2020-as felvételi tájékoztatójukat, amelyekben az adott intézmény által meghirdetett összes tanulmányi terület szerepel majd. A felvételi szabályok tanulmányi területenként különbözőek lehetnek, és a jelentkezéskor is külön-külön kell megjelölni a tanulmányi területeket (akkor is, ha ugyanaz az iskola indítja azokat), mindegyiknek külön kódja van.

A 2020-as középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.