Középiskolai felvételi: mi az a tanulmányi terület?

Idén felvételiztek középiskolába, de nem tudjátok, mit jelent a különböző tájékoztatókban szereplő „tanulmányi terület” kifejezés?

  • Eduline

„A tanulmányi terület a középfokú iskola által a középfokú felvételi eljárás során meghatározott alapegység, amelyre az adott, egységes feltételek szerint jelentkezhetnek a tanulók. Az intézmények a felvételi eljárásukat tanulmányi területek szerint bonyolítják le” – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.

A tanulmányi terület nem feltétlenül egyezik meg egy-egy osztállyal, az egy tanulmányi területre bekerült diákokból több osztályt is kialakíthatnak, de előfordulhat az is, hogy egy iskola több tanulmányi területből szervez egy osztályt. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni a magyarázatot: a tanulmányi terület az a tagozat, amelyre a diákok jelentkezhetnek.

Néhány példa a tanulmányi területekre: általános tantervű hatosztályos képzés, négy évfolyamos képzés emelt szintű matematikaoktatással, négy évfolyamos képzés emelt szintű kémiaoktatással stb.

A középiskolák október 20-ig hozzák nyilvánosságra 2020-as felvételi tájékoztatójukat, amelyekben az adott intézmény által meghirdetett összes tanulmányi terület szerepel majd. A felvételi szabályok tanulmányi területenként különbözőek lehetnek, és a jelentkezéskor is külön-külön kell megjelölni a tanulmányi területeket (akkor is, ha ugyanaz az iskola indítja azokat), mindegyiknek külön kódja van.

A 2020-as középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.