Középiskolai felvételi: mi az a tanulmányi terület?

Idén felvételiztek középiskolába, de nem tudjátok, mit jelent a különböző tájékoztatókban szereplő „tanulmányi terület” kifejezés?

  • Eduline

„A tanulmányi terület a középfokú iskola által a középfokú felvételi eljárás során meghatározott alapegység, amelyre az adott, egységes feltételek szerint jelentkezhetnek a tanulók. Az intézmények a felvételi eljárásukat tanulmányi területek szerint bonyolítják le” – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.

A tanulmányi terület nem feltétlenül egyezik meg egy-egy osztállyal, az egy tanulmányi területre bekerült diákokból több osztályt is kialakíthatnak, de előfordulhat az is, hogy egy iskola több tanulmányi területből szervez egy osztályt. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni a magyarázatot: a tanulmányi terület az a tagozat, amelyre a diákok jelentkezhetnek.

Néhány példa a tanulmányi területekre: általános tantervű hatosztályos képzés, négy évfolyamos képzés emelt szintű matematikaoktatással, négy évfolyamos képzés emelt szintű kémiaoktatással stb.

A középiskolák október 20-ig hozzák nyilvánosságra 2020-as felvételi tájékoztatójukat, amelyekben az adott intézmény által meghirdetett összes tanulmányi terület szerepel majd. A felvételi szabályok tanulmányi területenként különbözőek lehetnek, és a jelentkezéskor is külön-külön kell megjelölni a tanulmányi területeket (akkor is, ha ugyanaz az iskola indítja azokat), mindegyiknek külön kódja van.

A 2020-as középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.