Folytatják a párbeszédet a pedagógus szakszervezetekkel, miközben "az eddigi béremeléseket garantálva, a 2020-as költségvetésben 355 milliárddal többet költünk a pedagógusbérekre 2010-hez képest" - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Magyar Hírlapnak.
A lap csütörtöki számában közölte, rendszerszinten nincs tanárhiány, a helyi problémák ellen pedig tesz is a kormány a pedagógusok bérének emelésével és a pedagógushallgatóknak szóló ösztöndíjakkal.
Az interjúban az államtitkár kijelentette: "az álláshelyek egy százalékára keresünk kollégát, ami nem szokatlan hazánkban egyik ágazatban sem". Hozzátette, hogy ez a nagyságrend is a nyári időszakra jellemző, a pedagógustársadalomban ugyanis ilyenkor szokás a munkahelyváltás.
Itt vannak az adatok: több ezer munkavállaló hiányzik az oktatásból
2019 második negyedévében több mint 4500 üres álláshely volt az oktatásban, a középiskolákban a legnagyobb a hiány - írja a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
A béremelésekről Maruzsa Zoltán azt mondta, hogy az elmúlt években átlagosan ötven százalékkal emelkedett a pedagógusok bére.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a diákok ma minden eddiginél több támogatást kapnak. Például a mostani tanévben elindul a középiskolás diákok külföldi ingyenes nyelvtanulását támogató program, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, jövőre pedig már minden diák. Emellett hatszázezer gyermek étkezik ingyen vagy kedvezményesen.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2020-ban 645 milliárd forinttal több jut oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott, 2010-es költségvetésben. Folyamatban van a köznevelési infrastruktúra megújítása, jelenleg nyolcszáz beruházás zajlik összesen 276 milliárd forint értékben.
Ezekben az országokban a legégetőbb a fiatal tanárok hiánya - Magyarország is köztük van
Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
