Több iskolában komoly gondot okoz a pedagógushiány, a pályakezdők egyharmada ugyanakkor el sem kezd tanítani. A természettudományos tanárszakokra jelentkezők száma a legalacsonyabb - írja a 24.hu.
A pedagógushiány miatt több iskolában nehézséget okoz a tanév elkezdése - írja a 24.hu. Több intézményben nincs matematika- vagy némettanár.
A helyzet valószínűleg hosszútávon sem fog változni, mivel - ahogy mi is megírtuk - hiába végeznek évente többezren tanárszakon, a pályakezdők egyharmada el sem kezd a pályán dolgozni, nyugdíjba pedig éves átlagban 4500-5000 pedagógus megy.
A 24.hu számítása szerint az osztatlan, kétszakos tanárképzésre felvettek száma 2017-ig növekedett, akkor 2343-an kerültek be ilyen szakra. 2019-ben azonban már csak 2018 hallgató kezdte az egyetemet ilyen képzésen. A természettudományos szakok esetében a legaggasztóbb a helyzet: fizikatanári szakra - bármely szakpár tagjaként - 2019-ben mindössze 35-en, kémiatanárira pedig 61-an nyertek felvételt.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felmérése szerint a tanárok egy héten átlagosan 68 órát dolgoznak, a részleteket itt olvashatjátok:
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
Gyorsjelentést tett közzé a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arról, mennyit dolgoznak a pedagógusok a saját bevallásuk alapján.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
