Ezt tanulják az általános iskolások és a gimnazisták: kötelező tanórák és óraszámok egy helyen

Hány órában tanulnak magyart, idegen nyelveket, matekot és hány tesiórájuk lesz ebben a tanévben az általános iskolásoknak, illetve a négyosztályos gimnazistáknak? Itt a teljes tantárgylista.

  • Eduline

A kerettanterv szigorúan meghatározza, hogy melyik évfolyamon milyen tárgyakat és hány órában kell oktatni, viszont az iskolák némi szabad órakerettel is rendelkeznek.

Az alsósoknak a legtöbb órájuk magyarból, testnevelésből és matematikából lesz. Többek között az idén kezdő diákoknak is heti öt testnevelésórával és kötelező erkölcstanórával kell számolniuk. Negyedik osztálytól pedig megjelenik az órarendben az idegennyelv oktatás.

ofi.hu

A felsősök sem ússzák meg heti öt tesióra nélkül. Lesz kötelező erkölcstan órájuk, illetve dráma és tánc vagy hon- és népismeret oktatást is kapnak. Hatodiktól heti egy informatika, hetediktől pedig biológia, fizika, kémia és földrajz órájuk is lesz.

ofi.hu

A négyosztályos gimnazisták órarendjében szintén megtalálható a heti öt tesióra, valamint a kötelező tantárgyak. Ezeken túl a gimiseknek ének-zene, vizuális kultúra, dráma és tánc vagy mozgóképkultúra és médiaismeret, technika, életvitel és gyakorlat és művészetek órájuk is lesz. Az utóbbi esetében az intézmények a négy művészeti tárgy – vagyis az énnek-zene, vizuális kultúra, dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeret – kerettanterveiből szabadon tölthetik fel az órakeretet. 

ofi.hu

A nyolc- és hatosztályos gimnazisták, valamint a szakközépiskolások kerettanterveiről itt tájékozódhattok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.