Hány órában tanulnak magyart, idegen nyelveket, matekot és hány tesiórájuk lesz ebben a tanévben az általános iskolásoknak, illetve a négyosztályos gimnazistáknak? Itt a teljes tantárgylista.
A kerettanterv szigorúan meghatározza, hogy melyik évfolyamon milyen tárgyakat és hány órában kell oktatni, viszont az iskolák némi szabad órakerettel is rendelkeznek.
Az alsósoknak a legtöbb órájuk magyarból, testnevelésből és matematikából lesz. Többek között az idén kezdő diákoknak is heti öt testnevelésórával és kötelező erkölcstanórával kell számolniuk. Negyedik osztálytól pedig megjelenik az órarendben az idegennyelv oktatás.
A felsősök sem ússzák meg heti öt tesióra nélkül. Lesz kötelező erkölcstan órájuk, illetve dráma és tánc vagy hon- és népismeret oktatást is kapnak. Hatodiktól heti egy informatika, hetediktől pedig biológia, fizika, kémia és földrajz órájuk is lesz.
A négyosztályos gimnazisták órarendjében szintén megtalálható a heti öt tesióra, valamint a kötelező tantárgyak. Ezeken túl a gimiseknek ének-zene, vizuális kultúra, dráma és tánc vagy mozgóképkultúra és médiaismeret, technika, életvitel és gyakorlat és művészetek órájuk is lesz. Az utóbbi esetében az intézmények a négy művészeti tárgy – vagyis az énnek-zene, vizuális kultúra, dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeret – kerettanterveiből szabadon tölthetik fel az órakeretet.
A nyolc- és hatosztályos gimnazisták, valamint a szakközépiskolások kerettanterveiről itt tájékozódhattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
