Egy ősszel megjelenő kormányrendelet fogja meghatározni, hogy az iskolaigazgatók, az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezetők milyen mértékű pótlékot kaphatnak.
A Magyar Hírlap emlékeztet: a köznevelési törvény módosítása alapján az ősszel várható rendeletben a kormány „a munkavégzés sajátos körülményeire való tekintettel” a köznevelési törvényben meghatározott felső határnál magasabb mértékű pótlékot határozhat meg, vagyis emelkedhet az illetménypótlékok felső határa. A lap cikke hozzáteszi: a törvény szerint az intézmény vezetői részére a kormány „az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és a nyújtott munkateljesítménytől függően ösztönzési keresetkiegészítést állapíthat meg”.
Az őszi kormányrendeletből derül majd ki, hogy a bérpótlék pontosan milyen körre fog kiterjedni és hogy milyen mértékű lesz. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára korábban úgy nyilatkozott, a pótlék és a keresetkiegészítés mértéke az adott iskola méretétől és attól is függ majd, hogyan segíti az intézmény a tehetséges diákokat, milyen eredményeket érnek el a lemorzsolódás és a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítása terén.
A lap kitér arra: a módosított köznevelési törvény szeptember 1-től a többi tanár számára is lehetőséget ad céljuttatás megállapítására, „abban az esetben, ha a pedagógusnak adott célfeladat a munkakör ellátásából adódó általános munkaterheket jelentősen meghaladja”.
Fontos, hogy nem tartozik a célfeladatok közé az eseti helyettesítés, az viszont oda tartozhat – írja a lap –, ha a pedagógus tantárgyfelosztásban szereplő munkaideje meghaladja a huszonhat órát, mert az iskolában kevés a tanár, ha egy kolléga tartós távolléte miatt a helyettesítések óraszáma hosszabb időtartamra meghaladja a napi két, illetve a heti hat órát, vagy ha a pedagógus rendszeresen olyan feladatokat lát el, amelynek révén az óvoda, iskola részt vesz a település közösségi életében, kulturális és sportprogramok szervezésében és lebonyolításában, esetleg intézményi pályázat megírásával, teljesítésével is foglalkozik. Minderről a munkáltató, állami iskoláknál tehát a tankerületi igazgató dönt majd.
Juttatásokkal toldanák meg az iskolaigazgatók fizetését
Az iskolaigazgatói bérek juttatásokkal való kiegészítése is megtörténhet, ha az Országgyűlés elfogadja a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerdán benyújtott módosítását - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
