Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Egy ősszel megjelenő kormányrendelet fogja meghatározni, hogy az iskolaigazgatók, az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezetők milyen mértékű pótlékot kaphatnak.
A Magyar Hírlap emlékeztet: a köznevelési törvény módosítása alapján az ősszel várható rendeletben a kormány „a munkavégzés sajátos körülményeire való tekintettel” a köznevelési törvényben meghatározott felső határnál magasabb mértékű pótlékot határozhat meg, vagyis emelkedhet az illetménypótlékok felső határa. A lap cikke hozzáteszi: a törvény szerint az intézmény vezetői részére a kormány „az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és a nyújtott munkateljesítménytől függően ösztönzési keresetkiegészítést állapíthat meg”.
Az őszi kormányrendeletből derül majd ki, hogy a bérpótlék pontosan milyen körre fog kiterjedni és hogy milyen mértékű lesz. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára korábban úgy nyilatkozott, a pótlék és a keresetkiegészítés mértéke az adott iskola méretétől és attól is függ majd, hogyan segíti az intézmény a tehetséges diákokat, milyen eredményeket érnek el a lemorzsolódás és a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítása terén.
A lap kitér arra: a módosított köznevelési törvény szeptember 1-től a többi tanár számára is lehetőséget ad céljuttatás megállapítására, „abban az esetben, ha a pedagógusnak adott célfeladat a munkakör ellátásából adódó általános munkaterheket jelentősen meghaladja”.
Fontos, hogy nem tartozik a célfeladatok közé az eseti helyettesítés, az viszont oda tartozhat – írja a lap –, ha a pedagógus tantárgyfelosztásban szereplő munkaideje meghaladja a huszonhat órát, mert az iskolában kevés a tanár, ha egy kolléga tartós távolléte miatt a helyettesítések óraszáma hosszabb időtartamra meghaladja a napi két, illetve a heti hat órát, vagy ha a pedagógus rendszeresen olyan feladatokat lát el, amelynek révén az óvoda, iskola részt vesz a település közösségi életében, kulturális és sportprogramok szervezésében és lebonyolításában, esetleg intézményi pályázat megírásával, teljesítésével is foglalkozik. Minderről a munkáltató, állami iskoláknál tehát a tankerületi igazgató dönt majd.
Juttatásokkal toldanák meg az iskolaigazgatók fizetését
Az iskolaigazgatói bérek juttatásokkal való kiegészítése is megtörténhet, ha az Országgyűlés elfogadja a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerdán benyújtott módosítását - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).