Még nem tudni, kitől lehet kérni a hatéves kort elérő gyerekek beiskolázásának kitolását engedélyező dokumentumokat. A szakmai szervezetek sem tudják, ki dönt majd az iskolaérettségről.
Szülők, de még az óvodapedagógusok sem tudják, hova forduljanak majd, ha kérelmezni szeretnék, hogy egy hatéves gyermeknek ne kelljen kötelezően iskolába mennie jövő év szeptemberétől - írja a Népszava.
Ahogy már korábban mi is beszámoltunk róla, a köznevelési törvény módosításával – amit júliusban fogadott el a parlament – megszüntette a rugalmas iskolakezdést: aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie – akkor is, ha épp augusztus utolsó napjaiban lett hatéves.
Eddig az óvoda a szülővel együttműködve dönthetett arról, hogy a gyerek egy évet még óvodában maradjon, ám ezt a lehetőséget megvonták tőlük, az iskolaérettség megállapításának joga az államhoz került. A kérelmeket legkésőbb január 15-éig kell benyújtani a felmentést engedélyező állami szervhez, csakhogy a kormány sem a törvénymódosítóban, sem annak végrehajtási rendeletében nem határozta meg, melyik ez az állami szerv - írja a lap.
Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban
Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.
Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője szerint jelenleg teljes a káosz. – Egyrészt a januári határidő túl korai, ilyenkor még sok szülő bizonytalan. Másrészt ha olyan döntés születik, amivel a szülő nem ért egyet, csak perelni tud, egy ilyen eljárás viszont hónapokig, akár az iskolakezdés utánig is eltarthat – mondta a lapnak.
Szerinte az is kétséges, hogy valóban szakmai döntés születik egy állami hivatalban: tízezres nagyságrendben érkezhetnek kérelmek, néhány hét alatt pedig képtelenség lesz részletes szakértői véleménnyel alátámasztott döntéseket hozni.
Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke szerint a változtatás kártékony és a törvény azzal kapcsolatban sem fogalmaz egyértelműen, az óvodapedagógusok, óvodavezetők szakmai véleményét figyelembe veszik-e a döntéseknél, a szöveg szerint ez nem kötelező, csak egy lehetőség. Ha mégis a gyerekeket ismerő óvónők véleménye alapján döntenek majd, akkor viszont semmi értelme nincs a törvénymódosításnak azon kívül, hogy az eljárás hosszabb és bürokratikusabb lesz.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
