Még nem tudni, kitől lehet kérni a hatéves kort elérő gyerekek beiskolázásának kitolását engedélyező dokumentumokat. A szakmai szervezetek sem tudják, ki dönt majd az iskolaérettségről.
Szülők, de még az óvodapedagógusok sem tudják, hova forduljanak majd, ha kérelmezni szeretnék, hogy egy hatéves gyermeknek ne kelljen kötelezően iskolába mennie jövő év szeptemberétől - írja a Népszava.
Ahogy már korábban mi is beszámoltunk róla, a köznevelési törvény módosításával – amit júliusban fogadott el a parlament – megszüntette a rugalmas iskolakezdést: aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie – akkor is, ha épp augusztus utolsó napjaiban lett hatéves.
Eddig az óvoda a szülővel együttműködve dönthetett arról, hogy a gyerek egy évet még óvodában maradjon, ám ezt a lehetőséget megvonták tőlük, az iskolaérettség megállapításának joga az államhoz került. A kérelmeket legkésőbb január 15-éig kell benyújtani a felmentést engedélyező állami szervhez, csakhogy a kormány sem a törvénymódosítóban, sem annak végrehajtási rendeletében nem határozta meg, melyik ez az állami szerv - írja a lap.
Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban
Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.
Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője szerint jelenleg teljes a káosz. – Egyrészt a januári határidő túl korai, ilyenkor még sok szülő bizonytalan. Másrészt ha olyan döntés születik, amivel a szülő nem ért egyet, csak perelni tud, egy ilyen eljárás viszont hónapokig, akár az iskolakezdés utánig is eltarthat – mondta a lapnak.
Szerinte az is kétséges, hogy valóban szakmai döntés születik egy állami hivatalban: tízezres nagyságrendben érkezhetnek kérelmek, néhány hét alatt pedig képtelenség lesz részletes szakértői véleménnyel alátámasztott döntéseket hozni.
Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke szerint a változtatás kártékony és a törvény azzal kapcsolatban sem fogalmaz egyértelműen, az óvodapedagógusok, óvodavezetők szakmai véleményét figyelembe veszik-e a döntéseknél, a szöveg szerint ez nem kötelező, csak egy lehetőség. Ha mégis a gyerekeket ismerő óvónők véleménye alapján döntenek majd, akkor viszont semmi értelme nincs a törvénymódosításnak azon kívül, hogy az eljárás hosszabb és bürokratikusabb lesz.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
