Mind a négy magyar induló aranyérmet szerzett a 30. Nemzetközi Biológia Diákolimpián (IBO - International Biology Olympiad) Szegeden - tájékoztatták a szervezők vasárnap az MTI-t.
A közlemény szerint a magyar csapata résztvevő 73 ország között, Kína mögött, a második legeredményesebb országnak bizonyult.
A négy aranyérmes diák három hazai iskolát képviselt: Búzafalvi Dénes és Vizkeleti Péter az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolába jártak, Kozma Csaba a Bonyhádi Evangélikus Gimnáziumban, míg Hunyadi Marcell Dávid a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban érettségizett idén. A magyar csapat vezetője Erős-Honti Zsolt (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) volt.
A versenyen a nemzetközi zsűri döntése alapján 31 arany-, 55 ezüst- és 87 bronzérmet, továbbá 30 dicséretet osztottak ki. Az abszolút első és második helyet kínai, míg a harmadikat egy, az Amerikai Egyesült államokból érkező versenyző szerezte meg. A tudományos megmérettetésen 73 ország 285 középiskolás diákja indult.
Az IBO a legrangosabb nemzetközi biológiaverseny a világon. A megmérettetésen az országok négyfős, középiskolai jogviszonnyal rendelkező nappali tagozatos, húszévesnél fiatalabb diákokból álló csapatokkal indulhatnak. A csapat tagjai önállóan versenyeznek, azaz csak egyéni eredményt hirdetnek.
Az elméleti feladatok mellett ebben az évben újításként jelent meg a gyakorlati feladatok között a neurobiológia, az alternatív biológiai alapú energiaforrások témaköre, illetve a bioinformatika. Az egyik fordulóban két egyenként háromórás tesztet írtak a résztvevők, egy másik napon pedig gyakorlati feladatokat oldottak meg több mint tíz órán keresztül. A feladatokat mindenki anyanyelvén kapta meg, a fordítás az egyeztetett angol szöveg alapján a versenynapokat megelőző éjszaka történt.
Magyar diákok 2010 óta vesznek részt a Nemzetközi Biológia Diákolimpián. A következő versenyt Japán rendezi Nagaszakiban, 2020. július 3-11. között.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
