Bár azt ígérték nekik, mégsem kaptak oklevelet a legjobb tanulók Zuglóban

Hoppon maradtak azok a budapesti diákok, akiknek a tanévzáróra jutalmat ígértek, ha ötöseik száma eléri a százat. Mivel túl sok diák teljesítette a feltételt, végül senki nem kapott évvégi jutalmat.

  • Eduline

Az Index értesülései szerint azok a gyerekek jelentkezhettek egy zuglói általános iskola titkáránál, akiknek az ellenőrzőjébe több mint 100 db ötös jegy került be a 2018/19-es tanévben, azzal az ígérettel, hogy a tanévzárón jutalmazzák majd őket - ez lett volna a "100 ötös" pályázat, csakhogy több mint száz ötössel rendelkező diák túl sok lett, míg évvégi jutalom egy sem. "Az évzárón még csak szóba sem került a dolog, egyik anyuka kérdezett rá, hogy mi lett ezzel a történettel, válasz persze nem érkezett csak egy héttel a vakáció kezdete után" - számolt be egy szülő az Indexnek.

Az iskola igazgatónője aztán tájékoztatja a kollégákat és a szülői munkaközösség tagjait arról, hogy mi is történt. A cikkből kiderül, az iskolák nagyságrendekkel több gyerek nevét küldték be, mint amire számítottak, és sajnos nincs mód ennyi tanulót oklevéllel jutalmazni, ezért a „100 ötös” programot leállították. A Közép-Pesti Tankerületi Központ tehát inkább utólag visszavont egy általános iskolásoknak kiírt pályázatot, mert úgy ítélte meg: túl sok diáknak van sok ötöse, és nincs pénz ennyi laminált A4-es papírra - írja az Index.

Azt nem tudni, pontosan hány iskolát érinthetett a történet - ahogyan azt sem, tényleg utólag vonták-e vissza a pályázatot, és valóban a fenti okok miatt - de kettőben biztosan megerősítették mindezt: a XIV. kerületi Jókai Mór Általános Iskolában és a Hunyadi János Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskolában.

Egyre több a korai iskolaelhagyó: ez a hatodik legmagasabb arány az unió tagállamai között

Az Európai Unió országai között Magyarország már a hatodik helyen áll a korai iskolaelhagyók számának tekintetében - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent, Magyarország 2018 című kiadványából.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.