Különleges "tandíjat" kell fizetnie egy indiai iskola diákjainak minden héten

Új megközelítést alkalmaz egy észak-indiai iskola az országot elárasztó műanyaghulladék kezelésének problémájára, a diákok az otthonukban, környezetükben lévő műanyaghulladék begyűjtésével kapnak az ingyenes oktatást az intézményben.

  • MTI

Az Asszám államban fekvő Diszpúr város közelében lévő iskola 110 diákjának hetente 20 darab begyűjtött műanyaghulladékot kell leadnia. "Burjánzik a műanyaghasználat Asszám államban" - magyarázta Parmita Szárma, aki New York-i férjével, Mazin Muktarral együtt dolgozta ki a programot.

Múlt évig az oktatás teljesen tandíjmentes volt, de az iskola elhatározta a "műanyagdíj" bevezetését az után, hogy a szülőknél süket fülekre talált a kérésük, hogy vegyenek részt a műanyag-újrahasznosítási programban" - mondta Muktar az AFP francia hírügynökségnek.

"Azt mondtuk a szülőknek, küldjenek műanyagot az iskolába tandíj gyanánt, ha azt akarják, hogy ingyen oktatásban részesüljön gyermekük" - tette hozzá. Ráadásul a szülőknek azt is meg kellett ígérniük, hogy nem égetnek műanyaghulladékot.

Zseniális törvény a Fülöp-szigeteken: minden diáknak 10 fát kell elültetnie az érettségiért

Egy új törvénnyel nevelnék környezetvédelemre a diákokat a Fülöp-szigeteken.

A gyerekek most házról házra járnak műanyagot gyűjtve, és ez tudatosabbá tette a helyieket. Az Environ nevű helyi környezetvédő szervezet szerint csak az egymillió lakosú Diszpúr évente 37 tonna hulladékot állít elő, hétszer többet, mint 14 éve. 

"Korábban elégettük a műanyagot, mert nem tudtuk, hogy az így keletkező gáz káros az egészségünkre és a környezetre. El is dobáltuk a szomszédba. Ez azonban soha többé nem fog előfordulni. Az iskola kezdeményezése jó lépés" - mondta az egyik gyermek anyja. A begyűjtés után az iskola újrahasznosítja a műanyagot: a gyerekek a műanyag zacskókkal kitömik a műanyag palackokat, hogy téglát gyártsanak, amelyet felhasználnak új iskolaépületek, illemhelyek, járdák építéséhez.

A diákok még fizetséget is kapnak, ami egyfajta ösztönző arra, hogy iskolába járjanak ahelyett, hogy a helyi kőbányákban dolgoznak. "Diákjaink szüleinek többsége nem engedheti meg, hogy iskoláztassa gyermekét. Kemény munka volt, de motiváltuk őket és visszahoztuk őket iskolánkba" - mondta Muktar.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.