Különleges "tandíjat" kell fizetnie egy indiai iskola diákjainak minden héten

Új megközelítést alkalmaz egy észak-indiai iskola az országot elárasztó műanyaghulladék kezelésének problémájára, a diákok az otthonukban, környezetükben lévő műanyaghulladék begyűjtésével kapnak az ingyenes oktatást az intézményben.

  • MTI

Az Asszám államban fekvő Diszpúr város közelében lévő iskola 110 diákjának hetente 20 darab begyűjtött műanyaghulladékot kell leadnia. "Burjánzik a műanyaghasználat Asszám államban" - magyarázta Parmita Szárma, aki New York-i férjével, Mazin Muktarral együtt dolgozta ki a programot.

Múlt évig az oktatás teljesen tandíjmentes volt, de az iskola elhatározta a "műanyagdíj" bevezetését az után, hogy a szülőknél süket fülekre talált a kérésük, hogy vegyenek részt a műanyag-újrahasznosítási programban" - mondta Muktar az AFP francia hírügynökségnek.

"Azt mondtuk a szülőknek, küldjenek műanyagot az iskolába tandíj gyanánt, ha azt akarják, hogy ingyen oktatásban részesüljön gyermekük" - tette hozzá. Ráadásul a szülőknek azt is meg kellett ígérniük, hogy nem égetnek műanyaghulladékot.

Zseniális törvény a Fülöp-szigeteken: minden diáknak 10 fát kell elültetnie az érettségiért

Egy új törvénnyel nevelnék környezetvédelemre a diákokat a Fülöp-szigeteken.

A gyerekek most házról házra járnak műanyagot gyűjtve, és ez tudatosabbá tette a helyieket. Az Environ nevű helyi környezetvédő szervezet szerint csak az egymillió lakosú Diszpúr évente 37 tonna hulladékot állít elő, hétszer többet, mint 14 éve. 

"Korábban elégettük a műanyagot, mert nem tudtuk, hogy az így keletkező gáz káros az egészségünkre és a környezetre. El is dobáltuk a szomszédba. Ez azonban soha többé nem fog előfordulni. Az iskola kezdeményezése jó lépés" - mondta az egyik gyermek anyja. A begyűjtés után az iskola újrahasznosítja a műanyagot: a gyerekek a műanyag zacskókkal kitömik a műanyag palackokat, hogy téglát gyártsanak, amelyet felhasználnak új iskolaépületek, illemhelyek, járdák építéséhez.

A diákok még fizetséget is kapnak, ami egyfajta ösztönző arra, hogy iskolába járjanak ahelyett, hogy a helyi kőbányákban dolgoznak. "Diákjaink szüleinek többsége nem engedheti meg, hogy iskoláztassa gyermekét. Kemény munka volt, de motiváltuk őket és visszahoztuk őket iskolánkba" - mondta Muktar.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.