"A diákjaink ki vannak éhezve az újra, arra, hogy valami történjen"

A Baranya megyei Dencsházán 560-an élnek. A helyi iskola diákjainak nagy része hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, a pedagógusok pedig minden nap azért küzdenek, hogy ne csak a tananyagot tudják megtanítani a gyerekeknek. Az idei eredmények magukért beszélnek: a 2019-ben ballagó nyolc diák mindegyike továbbtanul.

  • Csik Veronika

Egy diák megy két tannyelvűbe, ketten mennek közgazdasági szakközépbe, illetve más szakközépiskolákba, csupán ketten választottak szakiskolát. Az idei nyolc ballagó közül mindenki továbbtanul

 – mondja Hábián-Fazekas Szilvia Tünde, a Dencsháza-Hobol Általános Iskola igazgatója. A Baranya megyei Dencsházán vagyunk, amelynek általános iskolájába a HVG Élménynap idei programja miatt érkeztünk.

Dencsháza nem messze fekszik Szigetvártól, a településen körülbelül 560-an élnek. A Dencsháza-Hobol Általános Iskola körzeti iskola, hozzájuk tartozik a szomszéd község, Szentegát és a közelben lévő puszták – vagyis tanyabokrok –, Kárász, Galambos és Péterfa is. A nem helyben élő gyerekek falubuszokkal és a helyi volánjáratokkal érkeznek reggelente.

Fazekas István

Az iskolában 106 diákkal 11 pedagógus foglalkozik. A tanítók sok éve dolgoznak az iskolában, nagyon kicsi a fluktuáció – meséli az igazgató. „A kollégák többsége 15-20 éve itt van. Itt máshogy kell tanítani, és sajnos sok a kudarc is, de aki egyszer itt marad, az hosszútávon marad” - teszi hozzá. Bár az iskola kicsi, minden órára van szaktanáruk. Így a suli azon "szerencsések" egyike, ahol a természettudományos tárgyakat nem a történelem-, magyar- vagy épp a tornatanár, hanem kémia és fizikaszakos tanárok oktatják.

Nincs egyszerű dolga az itt tanító pedagógusoknak. Az iskola 106 diákjának több mint 70%-uk gyermekvédelmi támogatást kap, 57%-uk halmozottan hátrányos helyzetű, emellett kilenc sajátos nevelésű igényű tanulójuk is van. Őket integráltan oktatják – mondja az igazgató. A hátrányos helyzetű gyerekeknek pedig – bár ez nem kötelező – fejlesztési terveket készítenek. „Ez azt jelenti, hogy minden évben felmérjük, milyenek a diákok képességei, esetleg mi az, amiben fejlődniük kell, és azokat a területeket tanórákon igyekeznek a tanítók külön fejleszteni.”

Ez az iskolában eddig egy szerencsés taktikának bizonyult, ugyanis kis létszámú osztályaik vannak. Ezek a diákok 28-30 fős osztályban észrevehetetlenné válnának – véli az iskola vezetője. A dencsházi 12-15 fős osztályokban azonban ők is szóhoz jutnak, és a tanárok észreveszik, ha valakire oda kell figyelni, jóval több idő jut egy-egy tanulóra.

Fazekas István

„Amikor ide érkeznek a gyerekek, nincsen szókincsük. Nem tudják kifejezni magukat, esetleg nem tudnak egész mondatokban beszélni. Ezt kellene kompenzálni az iskolának. Nem könnyű” – mondja az iskola vezetője a pedagógusok legnagyobb kihívásairól. „A szülők szociális helyzete is nagyban hozzájárul a gyerekek sok-sok hiányosságához. Nagyon sok szülőnek csak nyolc általánosa van, munkája pedig csak a felüknek van” - teszi hozzá.

Amikor a nyaralás csak álom

A HVG csapata 2017 óta évente egyszer, valamelyik vidéki iskolában szervez élménynapot. Idén egészen Dencsházáig utaztunk, hogy különböző programokat és foglalkozásokat szervezzünk a helyi általános iskola diákjainak. Nem csak kvízeket, sport és kézműves foglalkozásokat, hanem sok más élményt is vittünk a gyerekeknek.

Fazekas István

Miközben kipakoltunk a buszból minden fontos felszerelést, ami a játékokhoz és a foglalkozások kellett, az egész iskola a gyerekektől visszhangzott. Amikor minden a helyére került, a diákok segítettek berendezni a termeket, megmutatni, mit merre találunk, minden mozdulatunkat érdeklődéssel figyelték. Idén kilenc állomáson kellett végigmenniük, ahol rajzolniuk, kvízeket oldaniuk, sportolniuk és saját kezűleg szélforgót, karkötőt kellett készíteniük. „Nekem az tetszett a legjobban, ahol labdáztunk” - mondja az egyik diák. „Nekem meg az, ahol rajzolni kellett, mert kaptunk egy egész zacskó chipset” – kiabálja túl egy fiú.

 „Mi is szoktunk hasonló jellegű programokat szervezni, de az teljesen más, amikor a megszokott tanárok csinálják” - meséli az iskola igazgatója. „Látom a gyerekeken a hihetetlen izgalmat és kíváncsiságot. Ki vannak éhezve az újra, arra, hogy valami történjen. Sajnos ha mi nem visszük el őket kirándulni, a szülők nem tudják. Szerencsére nálunk minden osztály megy osztálykirándulásra” - teszi hozzá.

Fazekas István

 „Nagyon kevés gyereknek adatik meg, hogy elmehet nyaralni. Néhány gyereknek még a 30 kilométerre lévő pécsi kirándulás is hatalmas dolog volt” – meséli el az igazgató.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.