Több mint 274 ezer diák tölti ki a kompetenciamérés feladatsorait

Szerdán tartja az Oktatási Hivatal (OH) a 6., a 8. és a 10. évfolyamos diákok szövegértési képességét és matematikai eszköztudását vizsgáló országos kompetenciamérést.

  • MTI

A hivatal közleményében azt írta, a mérés - a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve - minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulónak kötelező. Az idén 2666 iskola 3555 telephelyén több mint 274 ezer diák vesz benne részt: a 6. évfolyamból 99 806-an, a 8. évfolyamból 88 737-en, a 10. évfolyamból pedig 85 667-en.

Az országos kompetenciamérés a tanulók szövegértési képességét és matematikai eszköztudását térképezi fel, ezért a feladatsorok a vizsgált területeket részletesen lefedő, különböző nehézségű kérdésekből állnak. A mérés fontos célja az intézmények teljesítményének nyomon követése - írták.

Az eredmények összevetése arra ösztönözheti az iskolákat, hogy munkájukat megújítsák, a hozzáadott pedagógiai értéket bemutató adatok segítségével pedig megtalálhatják azokat az intézményeket, amelyektől fejlődésükhöz jó gyakorlatokat és támogatást kaphatnak - közölte a hivatal.

Általános iskolai rangsor, egészen másképp: hol fejlesztik a leghatékonyabban a diákok képességeit?

Évek óta közzéteszi az Oktatási Hivatal azoknak az iskoláknak a listáját, ahol a kompetenciamérés eredményei alapján kiemelkedő a pedagógiai munka fejlesztő hatása. Néhány napja nyilvánosságra hozták a legfrissebb, a 2018-as felmérés alapján összeállított listát, amelyből kiderül: budapesti és kistelepülési általános iskolák is szerepelnek a kiemelkedő teljesítményű intézmények között.

Annak érdekében, hogy az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye összehasonlíthatóvá váljon, az országos kompetenciamérést a tanulók családi hátterének vizsgálata egészíti ki. Az OH a diákok közvetítésével kérdőívet juttat el a szülőkhöz, amelynek kitöltése önkéntes és név nélküli - olvasható a közleményben.

"A kérdőívek adataiból képzett, a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével jobban megmutatkozhat azon iskolák értékes pedagógiai munkája is, amelyek nehezebb körülmények között élő vagy gyengébb képességű tanulókkal foglalkoznak" - írták.

A magyar köznevelés országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben kezdődött, és ma a világ legkorszerűbbjei között tartják számon - közölte az OH.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.