Több mint 274 ezer diák tölti ki a kompetenciamérés feladatsorait

Szerdán tartja az Oktatási Hivatal (OH) a 6., a 8. és a 10. évfolyamos diákok szövegértési képességét és matematikai eszköztudását vizsgáló országos kompetenciamérést.

  • MTI

A hivatal közleményében azt írta, a mérés - a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve - minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulónak kötelező. Az idén 2666 iskola 3555 telephelyén több mint 274 ezer diák vesz benne részt: a 6. évfolyamból 99 806-an, a 8. évfolyamból 88 737-en, a 10. évfolyamból pedig 85 667-en.

Az országos kompetenciamérés a tanulók szövegértési képességét és matematikai eszköztudását térképezi fel, ezért a feladatsorok a vizsgált területeket részletesen lefedő, különböző nehézségű kérdésekből állnak. A mérés fontos célja az intézmények teljesítményének nyomon követése - írták.

Az eredmények összevetése arra ösztönözheti az iskolákat, hogy munkájukat megújítsák, a hozzáadott pedagógiai értéket bemutató adatok segítségével pedig megtalálhatják azokat az intézményeket, amelyektől fejlődésükhöz jó gyakorlatokat és támogatást kaphatnak - közölte a hivatal.

Általános iskolai rangsor, egészen másképp: hol fejlesztik a leghatékonyabban a diákok képességeit?

Évek óta közzéteszi az Oktatási Hivatal azoknak az iskoláknak a listáját, ahol a kompetenciamérés eredményei alapján kiemelkedő a pedagógiai munka fejlesztő hatása. Néhány napja nyilvánosságra hozták a legfrissebb, a 2018-as felmérés alapján összeállított listát, amelyből kiderül: budapesti és kistelepülési általános iskolák is szerepelnek a kiemelkedő teljesítményű intézmények között.

Annak érdekében, hogy az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye összehasonlíthatóvá váljon, az országos kompetenciamérést a tanulók családi hátterének vizsgálata egészíti ki. Az OH a diákok közvetítésével kérdőívet juttat el a szülőkhöz, amelynek kitöltése önkéntes és név nélküli - olvasható a közleményben.

"A kérdőívek adataiból képzett, a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével jobban megmutatkozhat azon iskolák értékes pedagógiai munkája is, amelyek nehezebb körülmények között élő vagy gyengébb képességű tanulókkal foglalkoznak" - írták.

A magyar köznevelés országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben kezdődött, és ma a világ legkorszerűbbjei között tartják számon - közölte az OH.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!