Nébih: nem a konyhán került az iskolai ebédbe a rovarlárva

Nem a főzőkonyhán szennyeződött az a lebbencsleves, amelyben rovarlárvát találtak egy kerepesi iskolai menzán - állapította meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

  • MTI

A helyszíni vizsgálatok tapasztalatai alapján kizárható, hogy a főzőkonyhán szennyeződött az a kifogásolt lebbencsleves, amelyet május elején szolgáltak fel a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tálalókonyháján - olvasható a hivatalnak az étkeztetést végző Hungast Vital Kft.-hez eljuttatott levelében, amelyet a cég küldött el kedden az MTI-nek.

A dokumentumban a Nébih azt írta, hogy ellenőrizték az iskola tálalókonyháját, az eltett ételt laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá. Hatósági ellenőrzéssel egybekötött mintavétel történt a tálalókonyhát ellátó étterem főzőkonyhájában is.

A tapasztalatok alapján kizárható, hogy a leves a főzőkonyhán szennyeződött, a laboratóriumi vizsgálatok továbbá egyértelműen igazolják a minták tisztaságát, azaz mentességét kártevőktől és azok maradványaitól - írta a Nébih a Hungast Vital Kft.-nek. 

Zseniális ötlettel segíti a rászoruló diákokat egy amerikai iskola

Egy amerikai iskolában úgy gondoskodnak a rászoruló diákokról, hogy közben az ételpazarlást is megszüntetik.

A Hungast Vital Kft. az MTI-hez közleményt is eljuttatott. A kerepesi menzán a levesbe került rovarlárva ügyében indított hatósági vizsgálat során bebizonyosodott, hogy nem az étkeztetési szolgáltatást végző Hungast Vital Kft. a hibás - írta a cég.

Kiemelte: a Nébih által kiadott hivatalos dokumentum is megerősíti, hogy nem a főzőkonyhán került az ételbe az idegen anyag. "A Hungast Vital Kft. reméli, hogy a jövőben senki nem kíván politikai előnyt szerezni azáltal, hogy hiteles információk hiányában, vagy éppen tények figyelmen kívül hagyásával becsületes, munkájukat lelkiismeretesen végző szakemberek munkáját és a szolgáltatót próbálja meg lejáratni" - olvasható a közleményben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.